Sokan rá sem néznek a könyvekre a nyári szünetben, ám a megkérdezettek 40 százaléka szokott tanulni hetente pár órát.
A családok több mint fele közel 20 ezer forintot költ nyári táborozásra, 37 százalékuk azonban nem választ tábort nyáron gyermekének - derült ki a játékkereskedő és importőr Formatex Kft. MTI-hez eljuttatott felméréséből.
A kutatás szerint a szülők 14,5 százaléka iskolai napközis táborban gondoskodik az elhelyezésről, 34,5 százalékuk sport-, tánc- vagy kalandtábort választ, 17,7 százalékuk pedig alkotó, kézműves, kreatív, vagy dráma tevékenységekkel foglalkozó tábor mellett dönt, közel 8 százalék pedig nyelvi tábort választ.
A válaszadók 24 százaléka szerint a gyerekük a nyári szünetben nem foglalkozik tanulással, mintegy 47 százalékuk azt válaszolta, hogy hetente egy-két órát tanul, 17,4 százalékuk pedig hetente 3-5 órát.
Legtöbbjük, közel 40 százalék kötelező olvasmányokat olvas, de majdnem ugyanennyien vannak, akik készségfejlesztő játékokon keresztül tanulnak, egynyolcaduk nyelveket gyakorol, 13,6 százalék pedig azt tanulja, amiből gyengén állt az iskolában. Valószínű, hogy a gyerekek körében nem túl népszerű a nyári tanulás, de kifejezetten pozitív az, hogy egyre többen - a megkérdezettek közel 40 százaléka -fedezi fel a játékokon keresztüli fejlesztést.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
