Százegy induló ország közül tizenötödik helyen végzett Magyarország a Dél-Afrikában megrendezett 55. Nemzetközi Matematikai Diákolimpián.
A hattagú magyar csapatból Fehér Zsombor, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium tanulója aranyérmet szerzett. Ezüstérmes lett Di Giovanni Márk, a győri Révai Miklós Gimnázium diákja, Ágoston Péter, Homonnay Bálint és Janzer Barnabás, a Fazekas Mihály Gimnázium tanulói. Maga Balázs, aki szintén a Fazekas Mihály Gimnázium diákja, bronzérmet nyert. A csapatértékelésben a magyar csapat a résztvevő 101 ország között a 15. helyen végzett.
A magyar csapat vezetői Pelikán József (Eötvös Loránd Tudományegyetem) és Dobos Sándor (Fővárosi Fazekas Mihály Gimnázium) voltak - közölte a Bolyai János Matematikai Társulat kedden.
A verseny honlapján közölt eredmények szerint az országok közti versenyt Kína nyerte, a második helyen az Egyesült Államok, a harmadikon Tajvan csapata végzett. A Nemzetközi Matematikai Diákolimpia egy évente megrendezett diákverseny, amelyen a 20 év alatti, egyetem előtt álló tanulóknak hat egyenként hétpontos matematikai problémát kell megoldaniuk. Az első ilyen versenyt 1959-ben rendezték Romániában, és azóta 1980 kivételével minden évben megtartották. Ezzel a matematikai a legrégibb a nemzetközi tudományos diákolimpiák közül. A hetvenes évekig a szocialista országok versenye volt, ma az egész világra kiterjed. Minden résztvevő ország régebben nyolc, manapság hat versenyzőt küldhet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
