Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Stiller Ákos
"A Tanítanék Mozgalom január 28-án, délután 15 órakor a Kossuth térre vonul. Miért? Hónapok óta azon dolgozunk, hogy egy élhetőbb oktatási rendszer alapjait megteremtsük. Ehhez képest mit látunk? Még csak 18 nap telt el 2018-ból, és máris egy sor újabb, embertelen intézkedéssel nehezíti a kormány az oktatás helyzetét, és mindenkiét, aki kénytelen ebben a rendszerben (akár diákként, akár szülőként, vagy tanárként, technikai dolgozóként) részt venni" - írják közleményükben.
Szerintük többek között ilyen intézkedés a honvédelmi intézkedési terv, a szakképzésben dolgozók nyilatkozási tilalma. "Balog Zoltán teljhatalmat kapott, mostantól ő döntheti el, ki alapíthat iskolát, és ki nem (persze, az egyházi iskolák itt is, mint máskor is, kivételt képeznek). És mindeközben kiderült, hogy amit évek óta mondunk, az a valóság: még az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy az iskolák államosítása alaptörvény-ellenes" - írják.
Hozzáteszik: elegük van "a megfélemlítésből, az előre gyártott válaszokból, a tiltásokból, a korszerűtlen és megterhelő iskolákból, gyermekeink szellemének megrontásából".
Senki nem listázhatja a pénteki diáktüntetés résztvevőit, az iskolaigazgató sem tilthatja be a tiltakozást
Sem az osztályfőnök, sem az iskolaigazgató nem tilthatja meg a diákoknak, hogy részt vegyenek egy tüntetésen, és listát sem készíthetnek a tiltakozó tanulókról - hívja fel a figyelmet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). "A tüntetés a véleménynyilvánítás egy formája, és mint ilyen, az Alaptörvényben garantált alapjog, az nem köthető életkorhoz vagy egyéb státuszhoz.
