Folytatódott az állami szektorban dolgozók sztrájkja kedden Görögországban.
Folytatódott az állami szektorban dolgozók sztrájkja kedden Görögországban. Hétfőn a tanárok és az állami szervek, köztük a minisztériumok dolgozói szüntették be a munkát, kedden csatlakoztak hozzájuk az orvosok és még egy sor állami hivatal dolgozói. A sztrájkkal az állami szektorban tervezett nagyarányú elbocsátások ellen tiltakoznak.
A tanárok egyebek mellett a "másodlagosnak" minősített tárgyakat (idegen nyelv, rajz, ének-zene) oktató kollégáik elbocsátása ellen tiltakoznak, az egészségügyi dolgozók szakszervezete a kórházbezárások miatt.
A nemzetközi hitelek fejében a görög kormány vállalta, hogy 2014 végéig 15 ezer fővel csökkenti a köztisztviselői állományt. Az állami szektor további 25 ezer dolgozója tartalékállományba kerül. Ők is elveszítik a munkahelyüket 2014-ben, ha nem találnak nekik az államapparátusban másik beosztást.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
