41 magyar iskola zárhat be Szlovákiában, miután egy utolsó pillanatban beadott módosítás csak az alsó tagozatokat mentené meg.
A szlovákiai tanárok a béremelésül mellett a minimum létszámokra vonatkozó tervezet ellen is tiltakoztak az elmúlt hónapokban, de úgy tűnik, csak félsikert értek el.
A minimális osztálylétszámra vonatkozó rendelkezést még 2013-ban fogadta el a pozsonyi kormány, és idén szeptemberben lép majd életbe. Ez alapján ősztől a szlovák iskolákban 11 tanulóval, a nemzetiségi alapiskolákban pedig legkevesebb 9 gyerekkel lehet első osztályt nyitni. A jogszabály a felső tagozaton a minimális osztálylétszámot 15 főben szabta meg, a nemzetiségi iskolák pedig legalább 13 tanulóval indíthatnak ötödik osztályt – írja az Új Szó.
Ez alapján 41 magyar iskola nem nyithatna felsős osztályt a következő tanévben a lap szerint, ami akár a bezárásukat is jelentheti.
Ez lehetett volna több is, de egy utolsó pillanatban beadott módosítás az alsó tagozatos iskolákat kivenné a rendelkezés alól, így valószínűleg 5. osztály alatt megmenekülnének az osztályok. Így azok az iskolák, amelyek csak alsós osztályokat indítanak, de létszámhiánnyal küzdenek, egyelőre megmenekülnének.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
