Óra közepén rabolta el saját gyerekét az iskolából az anya: videó

Egy egészen durva videó jelent meg a szlovákiai sajtóban szerdán. A felvételen az látható, ahogy egy bírósági végrehajtó segítségével saját anyja rabol el az osztályteremből egy alsós kisfiút. A gyerek már külföldön lehet.

  • Eduline
Shutterstock

A videón, amit egy bírósági végrehajtó készített az látható, ahogy az anya beront az osztályterembe, majd az igazgató és a jelenlévő tanító tiltakozása ellenére kirángatja a gyereket a padból. A kisfiú, Marco is tiltakozik, az Új Szó szerint még meg is harapta anyját, miközben azt kiabálta, hogy hagyja békén.

Marco anyja a portál szerint terhessége alatt drogot és alkoholt is fogyasztott, illetve dohányzott, majd szülés után magára hagyta a fiút, akit idáig nagymamája nevelt. Hét év után azonban a nő perre ment a gyerekért, akit a besztercebányai kerületi bíróság valamiért neki ítélt meg. Ennek próbált érvényt szerezni a nő és a végrehajtó, amikor elvitték Marcót az iskolából.

Egy jogász szerint a bírósági döntés ellenére törvénytelen volt a gyerek elhurcolása, mivel azt 24 órával előre kellett volna jelezni az iskola felé. Az Új Szó szerint egyébként még nem is jogerős az ítélet, a pereskedés tovább folyik a nagyi és az anya közt. Közben a gyereket állítólag Svájcba vihette a nő.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.