Kétféle szexuális nevelést vezetnének be a lengyel iskolákban az új közoktatási miniszter elképzelésének megfelelően:...
Kétféle szexuális nevelést vezetnének be a lengyel iskolákban az új közoktatási miniszter elképzelésének megfelelően: a szülők világnézete alapján az osztály egyik felét az óvszerhasználatról világosítanák fel, míg a másik felének azt tanítanák, hogy a mesterséges fogamzásgátlás bűn.
Joanna Kluzik-Rostkowska a gyerekek szexuális nevelését próbálja ily módon összeegyeztetni a szülők eltérő világnézetével. A konzervatív szemléletű szülők gyerekeit a családi életre nevelnék, míg más társaik a fogamzásgátlás különböző módjairól, a homoszexualitásról vagy a női egyenjogúságról tanulnának az órán - írta a Gazeta Wyborcza című lengyel lap.
A felmérésekből az derül ki, hogy a lengyel fiataloknak meglehetősen hézagosak az ismereteik a szexualitásról. Szexológusok évtizedek óta sürgetik a szexuális felvilágosítás kötelező bevezetését az iskolákban, eddig sikertelenül. Közben Lengyelországban is egyre korábbi életkorra tolódik a nemi aktivitás kezdete. Míg 1990-ben a 15-16 éves fiúk 17,7 százaléka volt túl az első szexuális kapcsolaton, 2010-ben már 20 százalékuk ismerte el ugyanezt. Az ugyanilyen korú lányok részaránya e téren 1990-től 2010-ig 5,5-ről 13,7 százalékra nőtt.
A 17-18 éves lányok körében megduplázódott, az 1990. évi 18-ról 2010-re 38,5 százalékra nőtt a szexuális életet megkezdők aránya. Az ugyanilyen korú fiúknál az emelkedés kisebb mértékű volt, az 1990-es 36-ról 2010-re 45,3 százalékra emelkedett.
Szexológusok arra hívják fel a figyelmet, hogy ma már több lány kezdi meg korábban a nemi életet, mint fiú, különösen a 15-17 évesek körében. A lengyelek szexuális életéről készült 2011. évi jelentés szerint az ilyen korú lányok 28 százaléka már túl van az első nemi aktuson, szemben a fiúk 22 százalékával.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
