Spanyolországban kétszer kell érettségizni, tiltakoznak a diákok

Spanyolország több mint ötven városban tüntettek a diákok az új középiskolai vizsgarendszer ellen szerdán.

  • MTI

A szervező diákszakszervezetek szerint a demonstráció támogatottsága 90 százalékos volt, több tízezren vettek rajta, míg a spanyol oktatási tárca 30 százalék körülire, néhány ezer főre teszi a tiltakozók számát.

A tüntetők amiatt vonultak utcára, hogy az előző konzervatív kormány által végrehajtott oktatási reform nyomán az idei tanévben nem csak a végzősöknek kellene érettségi vizsgát tenni, hanem a két évfolyammal fiatalabbak is számot adnának tudásukról.

A jövőben pedig ennek a két vizsgának az eredményéből számítanák ki az egyetemi felvételi eredményét is. "Több vagyok mint egy érdemjegy" - fogalmazta meg tömören az egyik tüntető a diákok véleményét a madridi demonstráción magasba tartott transzparensén.

 

Spanyolországban is az történt, mint Magyarországon, világra szóló botrány lett belőle

A fiatalok tartanak attól, hogy "elitistává válnak" az egyetemek, nem egyforma esélye lesz mindenkinek a bejutásra - hangsúlyozta Ana García, diákszakszervezeti szóvivő. A középiskolásokat támogató szülői szakszervezet szerint attól is kell tartani, hogy az vizsgarendszer miatt többen fejezik be a tanulmányaikat 16 évesen mint eddig, és nem akarnak majd továbbtanulni.

Az elképzeléssel szemben kritikus Spanyolország 13 autonóm közösségének vezetése is. Spanyolországban 2012 óta ez a 23. diáktüntetés, amellyel a diákok tiltakoznak az oktatáspolitikai intézkedések ellen.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.