A diákok 20 százaléka legalább heti gyakorisággal tapasztal bántalmazó tanári viselkedést vagy durva, megalázó pedagógusi szóhasználatot az iskolában, de a tanárok a kortárs zaklatás gyakoriságát is alábecsülik - idézi egy iskolai erőszakról készült reprezentatív felmérés eredményét keddi cikkében a Magyar Nemzet.
Buda Mariann, a Debreceni Egyetem neveléstudományi intézet oktatója által az iskolai agresszióról készített tanulmányából kiderül továbbá az is, hogy a tanulók erőteljesebb büntető magatartást várnak el tanáraiktól, mert azok leginkább a társas verbális bántalmazás felett hunynak szemet.
Az Oktatáskutató és Fejlesztőintézet (OFI) jóvoltából készült, háromezer általános iskolai tanuló megkérdezésén alapuló felmérés szerint jelentősen alábecsülik a tanárok az iskolai erőszak gyakoriságát, miközben a diákok egyötöde úgy véli, hogy maguk a tanárok is rendszeresen lépnek fel bántalmazóan. A diákok mindemellett a virtuális térben elkövetett bántalmazást és a tulajdon elvételét komolyabb gondnak tekintik, mint például a kirekesztést - írta a Magyar Nemzet.
A lap szerint a felmérés rámutatott arra is, hogy bár a zaklatók szociális háttere nagyon változatos, egy adott közösség normái, konfliktuskezelési képessége és szociális intelligenciája befolyásolja a zaklatást, így például a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban, amelyekbe többnyire a legjobb képességű és szociálisan legkedvezőbb helyzetű diákok járnak, alacsonyabb az áldozatok száma, mint a "hagyományos" általános iskolák megfelelő évfolyamain.
Június 15-én zárta volna le a tanévet a Tanítanék, és a kötelező hétvégi ledolgozást is eltörölte volna. Ezeket nem fogadták el, három másik javaslatuk viszont bekerült a következő tanév szabályozásába.
Az oktatási és gyermekügyi miniszter hangsúlyozta, az egyéni szükségletek figyelembevétele nemcsak a sajátos nevelési igényű gyerekek, hanem minden gyerek fejlődése szempontjából fontos.
A tegnap megválasztott köztársasági elnök Budapesten érettségizett, majd az ELTE jogi karán szerzett diplomát. Később főiskolai vezető, országgyűlési képviselő, majd strasbourgi bíró lett, hazatérése után pedig a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választották.
A kollégiumi férőhelyektől és az ösztöndíjaktól kezdve a mentális egészségen át egészen addig, hogy a diákoknak nagyobb beleszólásuk legyen az őket érintő döntésekbe, számos kérdés került már terítékre az elmúlt hónapokban. A fiatalok világnapja alkalmából megnéztük, milyen egyeztetések zajlottak eddig a kormány és a fiatalokat képviselő szervezetek között.
@eduline.hu “Fogyasszunk minél kevesebb energiát, és minél több jeget!” – a Sziget 0. napján jártunk, ahol fenntarthatóságról és az extrém hőségről is kérdeztük a fesztiválozókat. 🪭⛺️ #utcaembere #sziget2026 #eduline #foryou #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Már csak két hetet kell várni a 2026-os pótfelvételi ponthatáraira. Mutatjuk, tavaly hány ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb képzésekre, és mikor derül ki, hogy idén kit vettek fel.
Alapvetően támogatja a Pedagógusok Szakszervezete az általános iskolák alsó tagozatait érintő 14 pontos javaslatcsomag irányát, de egyelőre nem látják, hogyan teremtenék meg hozzá a megfelelő jogszabályi és pénzügyi feltételeket.
Már több mint 13 ezer forintba kerül egy átlagos hátizsák, és a 700 forintot is átlépte egy adag iskolai ebéd átlagára. Mutatjuk, mi minden drágult még az új tanév előtt.
