Egy budapesti suliban jártunk, ahol már nincs kitiltva az okostelefon az osztálytermekből, és a házit is elektronikusan küldik el a diákok. Alternatív órákon azt is megtudtuk, hogy nem csak a kütyük lényegesek, hanem egy új szemléletmódra van szükség az oktatásban, amit például azzal is fejleszteni lehet, ha felhívják Szingapúrt.
A zuglói Herman Ottó Általános Iskolában tegnap reggel alig lehetett odaférni a 27-es terem ajtajához, ahol a két, a megszokottól merőben eltérő órára készültek. A Microsoft Skype-a-thon nemzetközi eseményének a XIV. kerületi suli is egyik helyszíne volt.
A Skype-a-thon lényege, hogy 48 órán keresztül a világ 47 országából csatlakozó résztvevők közreműködésével a diákok és a vendégek együtt utaznak több mint hárommillió virtuális mérföldet, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a technológia oktatásban betöltött szerepének fontosságára.
Az első órán Színész Bob, azaz Horváth Kristóf slammer tartott magyarórát a gyerekeknek, természetesen Skype-on keresztül. Az óra nem csak azért volt rendhagyó, mert általában valószínűleg kevés órán hangzanak el kifejezések a szleng legmélyebb bugyraiból - legalábbis tanár szájából -, hanem azért is, mert 30 percre bejelentkezett az magyarórára egy művész, aki mégsem tanár, és a figyelmet folyamatosan fenntartva mesélt a hexamterekről, ami tényleg művészet.
A következő órára angolosok érkeztek, akik 9500 kilométerrel járultak hozzá a virtuális utazáshoz. Egy másik osztállyal léptek kapcsolatba, a feladat pedig az volt, hogy eldöntendő kérdésekkel találják ki kölcsönösen, hogy ki honnan skype-ol (a magyar csapat Szingapúrból kapott partnereket). Többek közt az ilyen konkrét problémamegoldások állnak a digitális oktatás középpontjában - ezt már Tószegi Attila igazgatótól tudtuk meg. Ő nem is annyira csak a kütyükben látja a jövőt, hanem egy teljes módszertani paradigmaváltásban, amivel a 21. századi készségeket lehet fejleszteni.Ezek a készségek pedig a kreativitás, innováció, kritikai gondolkodás és problémamegoldás, kommunikáció és együttműködés.
| Microsoft Innovatív Iskola program |
| A Microsoft komplett iskolai kommunikációs rendszer kiépítésével, a legmodernebb felhő alapú technológiákkal, gyakorlati képzésekkel, személyre szabott mentori szerepvállalással és a külföldi és hazai tapasztalatok átadásával segíti az Innovatív Iskolák tehetségműhelyeinek felállítását. A techcég évek óta foglalkozik oktatáskutatással és fejlesztéssel, tavasszal pedig Budapesten tartották az általuk kiválasztott tanárok világfórumát, az Educator Exchange-t, amiről itt számoltunk be. |
A Microsoft Innovatív Iskola programjában három éve résztvevő suli diákjai és tanárai nem zárják ki az órákról az "okos cuccokat", az interaktív tábla és a virtuális osztályterem már megszokott, ahogy az e-mailen küldött házi feladat is. Prácserné Kóbor Erika magyartanár szerint a hermanos tanárok újító szelleműek, és sokat tanulnak a diákoktól, eddig például a slam poetry sem volt az iskola magyartanárainak repertoárjában.
A tanárok azt vették észre, hogy a diákok sokkal motiváltabbak, ha használhatják a netet egy-egy probléma megoldására, ahogy azt egyébként a sulin kívüli világban is teszik. Ezért aztán a Hermanban bőven belefér, ha valaki órán Google-ben keresi meg a választ a kérdésére.
Kérdésünkre, miszerint mi lesz azokkal a diákokkal, akik otthon nem rendelkeznek gyors nettel és megfelelő eszközökkel, Tószegi azt mondta, hamarosan kapnak egy adag táblagépet a Microsoft programjának keretében, az eszközöket pedig a diákok haza is vihetik. Pár éven belül - az intézményvezető reményei szerint - mind a 735 hermanos diák kaphat tableteket.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
