Siófok példát mutatott azzal, hogy a város méretéhez és igényeihez méltó, lelket erősítő kulturális beruházásra...
Siófok példát mutatott azzal, hogy a város méretéhez és igényeihez méltó, lelket erősítő kulturális beruházásra költött ezekben a nehéz időkben – mondta Balázs Árpád polgármester az önkormányzat önerős, 1,4 milliárd forintos beruházásából megvalósult Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár megnyitóján pénteken.
Az új létesítmény átadási ünnepségén Varga Mária, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium oktatáspolitikai tanácsadója azt hangsúlyozta, hogy Siófok olyan fejlesztés mellett tette le a voksát, amelynek jelentősége túlnő a város és a régió határain.
Kovács Emőke intézményvezető beszámolója szerint olyan országosan egyedülálló, háromszintes, 1700 négyzetméteres területű kulturális közintézményt vehetett át a nagyközönség Siófokon, amelynek háttér-infrastruktúrája, technikai felszereltsége, informatikája már szinte túlmutat a XXI. századon is.
A könyvtárának régóta méltó helyet kereső város korábban hiába pályázott többször is támogatásért a célra, ezért döntött végül úgy, hogy saját erőből építi meg. A város főterénél található létesítmény közösségi térként is funkcionál, helyet adva egyebek közt egy helytörténeti gyűjteménynek, előadóteremnek, olvasóteremnek és gyermekfoglalkoztatónak is.
Az intézmény dokumentumállománya (könyv, folyóirat, CD, CD-ROM, hangos-könyv, stb.) több mint 180 ezerre tehető. A könyvtári szolgáltatások, kulturális rendezvények mellett egy olyan kutatóközpontot is működtetni kívánnak a falai közt, amely összefogja és koordinálja a Balaton régió történeti kutatásait. Az épület teljes egészében akadálymentesített.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
