Magyarország a skandináv államok jóléti, szociális-közszolgáltatási szintjét érte el a gyermekétkeztetés terén - mondta Rétvári Bence. A szakácsok jövőre szakácskönyveket kapnak, mert az államtitkár szerint az ő hibájuk, hogy a gyerekeknek nem ízlik a menzakaja.
Rétvári Bence hangsúlyozta, idén szeptembertől a korábbinál több gyermek részesül ingyenes étkeztetésben, az ebben az ellátásban részesülő bölcsődés és óvodás gyerekek száma a korábbi 92 ezerről 318 ezerre nőtt.
”Magyarország a skandináv államok jóléti, szociális-közszolgáltatási szintjét érte el a gyermekétkeztetés terén abból a szempontból, hogy bölcsődében és óvodában a gyerekek kilencven százaléka ingyen kap enni" - fogalmazott az államtitkár, megjegyezve, ez egy skandináv államban is megfelelő szint lenne.
Elmondta, Magyarország ezt úgy tudta biztosítani, hogy 225 ezerre növelte az ingyenesen étkezők számát az elmúlt időszakban. Az erre fordítható forrásokat 29 milliárdról idén 58 milliárdra emelte a kormány, jövőre pedig erre a célra 71 milliárd forint jut majd – összegezte.
A konyhások a hibásak
A kormánypárti politikus a sajtótájékoztatón fontosnak nevezte az ingyenes étkezés mellett az ételek minőségi javítását is. A szeptembertől hatályos új menzarendelet alapján kevesebb só, cukor, zsír és "kényelmi termék", azaz például levespor jelenik meg az elkészített ételekben, ezek helyett több friss zöldség, tejtermék és hal kerül a gyermekek asztalára - közölte Rétvári Bence.
Az államtitkár megemlítette, az új étkeztetéssel és néhány menzával kapcsolatban több panasz érkezett, ezért a menzákat felügyelő hatóságoknak fokozott ellenőrzéseket kell majd elindítaniuk. Rétvári Bence ugyanakkor leszögezte, nem a rendelet miatt ízetlenek az ételek, hanem a konyhán, a főzés körül kell keresni azt a problémát.
Az ezzel kapcsolatos tévképzetek eloszlatására és az ismeretterjesztés elősegítésére szakácskönyvet készítettek el, amelyben a menzarendelet alapján megfőzött ételeket mutatják be, illetve képzések kezdődtek a konyhai dolgozók és élelmezésvezetők számára - tette hozzá.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
