Magyarország a skandináv államok jóléti, szociális-közszolgáltatási szintjét érte el a gyermekétkeztetés terén - mondta Rétvári Bence. A szakácsok jövőre szakácskönyveket kapnak, mert az államtitkár szerint az ő hibájuk, hogy a gyerekeknek nem ízlik a menzakaja.
Rétvári Bence hangsúlyozta, idén szeptembertől a korábbinál több gyermek részesül ingyenes étkeztetésben, az ebben az ellátásban részesülő bölcsődés és óvodás gyerekek száma a korábbi 92 ezerről 318 ezerre nőtt.
”Magyarország a skandináv államok jóléti, szociális-közszolgáltatási szintjét érte el a gyermekétkeztetés terén abból a szempontból, hogy bölcsődében és óvodában a gyerekek kilencven százaléka ingyen kap enni" - fogalmazott az államtitkár, megjegyezve, ez egy skandináv államban is megfelelő szint lenne.
Elmondta, Magyarország ezt úgy tudta biztosítani, hogy 225 ezerre növelte az ingyenesen étkezők számát az elmúlt időszakban. Az erre fordítható forrásokat 29 milliárdról idén 58 milliárdra emelte a kormány, jövőre pedig erre a célra 71 milliárd forint jut majd – összegezte.
A konyhások a hibásak
A kormánypárti politikus a sajtótájékoztatón fontosnak nevezte az ingyenes étkezés mellett az ételek minőségi javítását is. A szeptembertől hatályos új menzarendelet alapján kevesebb só, cukor, zsír és "kényelmi termék", azaz például levespor jelenik meg az elkészített ételekben, ezek helyett több friss zöldség, tejtermék és hal kerül a gyermekek asztalára - közölte Rétvári Bence.
Az államtitkár megemlítette, az új étkeztetéssel és néhány menzával kapcsolatban több panasz érkezett, ezért a menzákat felügyelő hatóságoknak fokozott ellenőrzéseket kell majd elindítaniuk. Rétvári Bence ugyanakkor leszögezte, nem a rendelet miatt ízetlenek az ételek, hanem a konyhán, a főzés körül kell keresni azt a problémát.
Az ezzel kapcsolatos tévképzetek eloszlatására és az ismeretterjesztés elősegítésére szakácskönyvet készítettek el, amelyben a menzarendelet alapján megfőzött ételeket mutatják be, illetve képzések kezdődtek a konyhai dolgozók és élelmezésvezetők számára - tette hozzá.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
