Tizenhat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település huszonhárom oktatási-nevelési intézményében rendeltek el tanítási...
Tizenhat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település huszonhárom oktatási-nevelési intézményében rendeltek el tanítási szünetet hétfőn az önkormányzatok - közölte a térségi katasztrófavédelmi igazgatóság hivatalvezetője.
Tóth Gabriella elmondta: a szünetet azért kellett elrendelni, mert a települések többségében még mindig nincsen áram. Kótaj, Napkor, Sényő, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Tiszarád, Beszterec, Demecser, Székely, Tiszatelek, Paszab, Tiszabercel, Buj és Gávavencsellő iskoláiban és óvodáiban lépett érvénybe az intézkedés. A tanítási szünetet egyelőre hétfőre rendelték el az önkormányzatok, de elképzelhető, hogy az intézkedést - az áramhálózat helyreállításáig - egyes településeken meghosszabbítják.
A szünetet egyébként a megyei védelmi bizottság elnökének ajánlására, saját hatáskörükben rendelhetik el az érintett önkormányzatok - tette hozzá. Az áram nélkül maradt települések száma közben tovább csökken a megyében, hétfő reggelig 44 településen nem volt szolgáltatás, ezek közül 14 részlegesen volt ellátatlan. Azokról a helyekről, ahol már visszakapcsolták az áramot, átszállítják az aggregátorokat a még áram nélküli településekre. Az E.ON négy nagyteljesítményű aggregátora egy járási hivatal, egy vízműtelep, valamint két tanya áramellátását biztosítja - közölte Tóth Gabriella.
Mint azt a hivatalvezető elmondta, kilenc településen mintegy ötezer embernek biztosít napi kétszeri meleg étkezést és meleg teát hétfőn a Magyar Honvédség, amely a helyreállítási munkálatokban hat lánctalpas járművel segíti az áramszolgáltató munkáját.
A 65 melegedőhelyet a rendkívüli időjárás kezdete óta összesen 782-en keresték fel, az elmúlt huszonnégy órában 17 embert helyeztek el bennük - tette hozzá Tóth Gabriella. A megye területén nincsen lezárt útszakasz, a MÁV-tól kapott tájékoztatás szerint a Záhony-Nyíregyháza szakaszon, a felsővezeték áramellátásának problémája miatt késnek a vonatok.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
