Eltérő időtartammal hétfőtől rendkívüli tanítási szünet lesz a hideg idő miatt tizenhárom hajdú-bihari településen -...
Eltérő időtartammal hétfőtől rendkívüli tanítási szünet lesz a hideg idő miatt tizenhárom hajdú-bihari településen - mondta a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője vasárnap. Körösszegapátiban pénteken sem volt tanítás, és a jövő héten is zárva tart az általános iskola - közölte Benke Valéria.
Február 6-10. között nem lesz tanítás Hajdúnánáson, Tiszagyulaházán, Görbeházán, Újtikoson, Berekböszörményben, Bihartordán, Csökmőn, Nagyrábén az óvodákban és az általános iskolákban; hétfőtől szerdáig zárva lesz a Nagykereki általános iskola és a kismarjai óvoda, ez utóbbi a nagyszámú megbetegedés miatt, míg Szentpéterszegen és Gáborjánban csak hétfőn nem lesz tanítás.
A 18 ezer lakosú Hajdúnánáson valamennyi oktatási intézmény - több óvoda, általános iskola és egy középiskola - zárva tart a jövő héten; az egyik intézményben fogadják majd azokat a gyerekeket, akiknek az elhelyezéséről szüleik nem tudnak gondoskodni - tette hozzá a szóvivő.
A települések polgármesterei péntek óta folyamatosan tájékoztatják a katasztrófavédelmi igazgatóságot a tanítási szünetek elrendeléséről, amelyet a hideg időjárással indokolnak.
Pál Csaba, a debreceni polgármesteri hivatal sajtóreferense elmondta: a megyeszékhelyen sehol nem kellett tanítási szünetet elrendelni az időjárás miatt. Az egyes intézményvezetők ezt saját hatáskörükben rendelhetik el - fűzte hozzá.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
