Az iszlamista lázadás súlyosan megtizedelte az oktatási intézményeket Pakisztánban, ahol mintegy 25 millió gyerek nem jut oktatáshoz - jelentette hétfőn az amerikai székhelyű Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet.
A jelentés szerint ezzel a tanuláshoz nem jutó gyerekek számát tekintve Pakisztán Dél-Ázsián belül az első, a világon pedig a második helyen van. A lázadás során lerombolt iskolák, valamint a tanárok és a diákok legyilkolása különösen a lányok helyzetét érinti hátrányosan az amúgy is gyenge oktatási rendszerrel rendelkező országban - teszi hozzá a tanulmány.
A "Rémálommá vált álmok" címet viselő jelentés arra mutat rá, hogy az ázsiai ország "nyomasztó helyzetben lévő" oktatási rendszerét az iszlamista lázadás mellett megtépázta a hadsereg tevékenysége is; ez utóbbi ugyanis az oktatási intézményeket gyakran laktanyának használja.
"A tálibok és egyéb milicisták több ízben követtek el szörnyű támadásokat pakisztáni iskolák ellen, megfosztva a diákokat az oktatástól és sokszor az életüktől is" - mondta Bede Sheppard, a szervezet gyermekjogi osztályának igazgatóhelyettese. Az ilyen támadások azért fordulhatnak elő gyakran, mert a hatóságok sokszor a milicistákat védik, sok esetben nem indítanak ellenük bűnvádi eljárást. Ennek meg kell változnia - húzta alá az aktivista.
Megdöbbentő adatok: igazi pokolban élnek a szíriai gyerekek
Legkevesebb 652 gyermek, az előző évinél 20 százalékkal több halt meg Szíriában a harci cselekmények miatt 2016-ban, amely ezzel az ország felnövekvő nemzedékének legrosszabb éve lett - közölte hétfőn az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF.
Mivel a pakisztáni kormány nem közöl adatokat, a HRW a Global Terrorism Database (GTD) adatbázisra hivatkozik, amelyet amerikai egyetemek kutatói állítanak össze. A GTD számításai szerint 2007 és 2015 között 867 oktatási intézmény ellen intéztek támadásokat, melyek során összesen 392-en haltak meg és 724-en sebesültek meg.
A Tehrik-e-Talibán Pakisztán (TTP) nevű tálib ernyőszervezet és más terrorszervezetek iskolák elleni támadásainak célja sokszor az, hogy megakadályozzák a lányokat abban, hogy tanulhassanak. 2009-ben a tálibok az ország északkeleti részén található törzsi területeken az akkor ellenőrzésük alá kerülő Szvát körzetben 900 iskola bezárásával 8000 tanárnő munkáját és 120 000 lány tanulását lehetetlenítették el. A hadsereg nem sokkal ezután, az iszlamisták kiszorítását követően továbbra is laktanyának használta a térségben található oktatási intézmények épületeit, tavaly decemberben pedig további 20 iskolát foglalt el ugyanebben a térségben.
Csodát tenne a menekülttáborban a szíriai lány
Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez. Nem csak menekülttáborban élnek, de még a szigorú családi hagyományok is kötik őket: ez tart vissza rengeteg Szíriából menekült lányt a tanulástól.
A HRW kiemelte, hogy habár az ország alkotmánya szerint az oktatás "alapvető jog", a kormány "vajmi keveset" tett annak érdekében, hogy garantálja a diákok és a tanárok biztonságát. A helyzet némiképp megváltozott azután, hogy a tálibok 2014 decemberében, az északkeleti Pesavár városában megtámadtak egy katonai iskolát, és megöltek 125 diákot. Ezt követően új biztonsági intézkedéseket vezettek be; falakat emeltek és fegyverhasználati képzést indítottak a tanárok számára.
A jelentés szerint az iszlamista felkelés mellett a pakisztáni oktatási rendszernek további nehézségeket okoz, hogy kevés a tanuló, a nemek közötti megkülönböztetés, a képzett tanárok hiánya és a szegényes felszereltség. Az oktatás megtizedelése leginkább a nőket érinti; a kormány 2014-es adatai szerint a pakisztáni nők 47 százaléka analfabéta, 53 százalékuk pedig iskolába sem járt.
Az ázsiai országban az oktatás ellen irányuló erőszak legismertebb áldozata Malala Juszafzai, akit 2012-ben több lövéssel megsebesítettek a tálibok, de túlélte a támadást és két évvel később Nobel-békedíjat kapott. A 19 éves Malala jelenleg Angliában tanul.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
