Az iszlamista lázadás súlyosan megtizedelte az oktatási intézményeket Pakisztánban, ahol mintegy 25 millió gyerek nem jut oktatáshoz - jelentette hétfőn az amerikai székhelyű Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet.
A jelentés szerint ezzel a tanuláshoz nem jutó gyerekek számát tekintve Pakisztán Dél-Ázsián belül az első, a világon pedig a második helyen van. A lázadás során lerombolt iskolák, valamint a tanárok és a diákok legyilkolása különösen a lányok helyzetét érinti hátrányosan az amúgy is gyenge oktatási rendszerrel rendelkező országban - teszi hozzá a tanulmány.
A "Rémálommá vált álmok" címet viselő jelentés arra mutat rá, hogy az ázsiai ország "nyomasztó helyzetben lévő" oktatási rendszerét az iszlamista lázadás mellett megtépázta a hadsereg tevékenysége is; ez utóbbi ugyanis az oktatási intézményeket gyakran laktanyának használja.
"A tálibok és egyéb milicisták több ízben követtek el szörnyű támadásokat pakisztáni iskolák ellen, megfosztva a diákokat az oktatástól és sokszor az életüktől is" - mondta Bede Sheppard, a szervezet gyermekjogi osztályának igazgatóhelyettese. Az ilyen támadások azért fordulhatnak elő gyakran, mert a hatóságok sokszor a milicistákat védik, sok esetben nem indítanak ellenük bűnvádi eljárást. Ennek meg kell változnia - húzta alá az aktivista.
Megdöbbentő adatok: igazi pokolban élnek a szíriai gyerekek
Legkevesebb 652 gyermek, az előző évinél 20 százalékkal több halt meg Szíriában a harci cselekmények miatt 2016-ban, amely ezzel az ország felnövekvő nemzedékének legrosszabb éve lett - közölte hétfőn az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF.
Mivel a pakisztáni kormány nem közöl adatokat, a HRW a Global Terrorism Database (GTD) adatbázisra hivatkozik, amelyet amerikai egyetemek kutatói állítanak össze. A GTD számításai szerint 2007 és 2015 között 867 oktatási intézmény ellen intéztek támadásokat, melyek során összesen 392-en haltak meg és 724-en sebesültek meg.
A Tehrik-e-Talibán Pakisztán (TTP) nevű tálib ernyőszervezet és más terrorszervezetek iskolák elleni támadásainak célja sokszor az, hogy megakadályozzák a lányokat abban, hogy tanulhassanak. 2009-ben a tálibok az ország északkeleti részén található törzsi területeken az akkor ellenőrzésük alá kerülő Szvát körzetben 900 iskola bezárásával 8000 tanárnő munkáját és 120 000 lány tanulását lehetetlenítették el. A hadsereg nem sokkal ezután, az iszlamisták kiszorítását követően továbbra is laktanyának használta a térségben található oktatási intézmények épületeit, tavaly decemberben pedig további 20 iskolát foglalt el ugyanebben a térségben.
Csodát tenne a menekülttáborban a szíriai lány
Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez. Nem csak menekülttáborban élnek, de még a szigorú családi hagyományok is kötik őket: ez tart vissza rengeteg Szíriából menekült lányt a tanulástól.
A HRW kiemelte, hogy habár az ország alkotmánya szerint az oktatás "alapvető jog", a kormány "vajmi keveset" tett annak érdekében, hogy garantálja a diákok és a tanárok biztonságát. A helyzet némiképp megváltozott azután, hogy a tálibok 2014 decemberében, az északkeleti Pesavár városában megtámadtak egy katonai iskolát, és megöltek 125 diákot. Ezt követően új biztonsági intézkedéseket vezettek be; falakat emeltek és fegyverhasználati képzést indítottak a tanárok számára.
A jelentés szerint az iszlamista felkelés mellett a pakisztáni oktatási rendszernek további nehézségeket okoz, hogy kevés a tanuló, a nemek közötti megkülönböztetés, a képzett tanárok hiánya és a szegényes felszereltség. Az oktatás megtizedelése leginkább a nőket érinti; a kormány 2014-es adatai szerint a pakisztáni nők 47 százaléka analfabéta, 53 százalékuk pedig iskolába sem járt.
Az ázsiai országban az oktatás ellen irányuló erőszak legismertebb áldozata Malala Juszafzai, akit 2012-ben több lövéssel megsebesítettek a tálibok, de túlélte a támadást és két évvel később Nobel-békedíjat kapott. A 19 éves Malala jelenleg Angliában tanul.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
