Nem csak menekülttáborban élnek, de még a szigorú családi hagyományok is kötik őket: ez tart vissza rengeteg Szíriából menekült lányt a tanulástól. A 17 éves Muzon ezen szeretne változtatni.
Malalához hasonlítják Muzon al-Melihát, aki 17 évesen egy jordániai menekülttáborban él, miután el kellett menekülnie a szíriai polgárháború miatt. A lány megpróbálja minél több társát rávenni arra, hogy a táborban is tanuljanak.
Sokakat nem csak a tábori lét, de a családi hagyományok is távol tartanak az iskolapadtól. Az ilyen korú lányokat a konzervatív családokban már inkább férjhez adják, mintsem iskolába küldik.
Nemrég Malala meglátogatta Muzont a jordániai táborban:
Fergeteges volt a hangulat csütörtök este a budapesti Pont Ott Partin, miután kihirdették az idei felvételi ponthatárokat. Az ünneplőktől azt kérdeztük, melyik egyetemre és szakra vették fel őket, valamint hány ponttal sikerült bekerülniük.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha már a pótfelvételin gondolkodtok, először csekkoljátok, hogy jelentkezhettek-e rá.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
