Nem tenné kötelezővé Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke...
Nem tenné kötelezővé Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke az iskolaköpeny viselését. A TV2 Mokka című műsorában a politikus azt mondta, szerinte meg lehet bízni a szülők, a pedagógusok józan eszében. Ha ők fontosnak tartják, hogy így kezeljék a gyerekek közötti egyenlőtlenségeket vagy a ruházkodással kapcsolatos problémákat, akkor tehessék meg - tette hozzá. "Kötelezővé nem tenném, azt gondolom, hogy ez az idő elmúlt. Nem jó üzenet ez" - fogalmazott Pokorni Zoltán.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár augusztus végén beszélt a kötelező iskolaköpeny lehetőségéről. Az államtitkár szerint az egyenruha vagy az iskolaköpeny nagyon sok előnnyel jár. Azt az óriási különbséget, ami a gyerekek között van öltözködésben, a köpeny "áldásos módon eltakarja". Emellett magyar munkavállalók kapcsolódhatnának be közbeszerzés útján a köpenyek, egyenruhák megvarrásába - jegyezte meg az államtitkár.
"Melengetem ezt a gondolatot (...), vállalom, hogy nagyon jónak tartanám" - fogalmazott Hoffmann Rózsa, hozzátéve: keresnek hozzá forrásokat. Milyen iskolai egyenruhák vannak a világban? Itt nézegethettek képeket.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
