Pokorni: csalódott voltam, amikor megszavazták a közoktatási törvényt

Csalódottságot érzett, amikor a parlament megszavazta a köznevelési törvényt, de tudomásul veszi, hogy a pártja...

  • Eduline
MTI / Beliczay László

Csalódottságot érzett, amikor a parlament megszavazta a köznevelési törvényt, de tudomásul veszi, hogy a pártja többsége így döntött - ezzel magyarázta a

Népszabadságnak

Pokorni Zoltán, miért szavazatott nemmel a tervezetre.

Az oktatási bizottság fideszes elnöke szerint a másfél éves vita során sikerült eredményeket elérnie, így a kisebb iskolák is megőrizhetik önálló felső tagozatukat, az óvodába lépésnél rugalmasabb rendszer alakul ki, nem lesznek kis létszámú fejlesztő osztályok.

„Megnyugtató, hogy az egész napos iskola nem muszájnapközi lesz, hanem egy választható, támogatott szakmai fejlesztési lehetőség” – mondta.

„Nekem a hároméves szakképzés a legfájóbb pont: sajnálatos módon a magyar szakmunkásképzésben a gyerekek harmada, összességében egy-egy évfolyam 6-8 százaléka lemorzsolódik. Nekik mentőöv a hároméves szakképzés, még akkor is, ha tudjuk, hogy ez redukált, gyenge ismeretet adó képzési forma” – tette hozzá Pokorni.

Hozzászólások
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.