Február 13-ig jelentkezhettek a középiskolai felvételire: íme, ezek a legjobb gimnáziumok, gyakorlóiskolák, szakközépiskolák, egyházi, alapítványi és két tannyelvű intézmények a HVG 2015-ös rangsora szerint.
A felvételin a jelentkezési lapokat a középiskolákba, a tanulói adatlapot pedig a Felvételi Központba kell elküldeni. A nyolcadikosok lapjait az általános iskola gyűjti össze, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkezőknél viszont az iskolától függ, hogy ezt vállalják-e. Ha nem, egyénileg kell megoldanotok a jelentkezést.
A szóbeliket és az alkalmassági vizsgákat február 17. és március 6. között tartják. Ezeket az adott középiskolában szervezik, így előfordulhat, hogy többször is vizsgáznotok kell - attól függően, hogy hány középiskolába jelentkeztetek. Ezt követően minden intézmény a saját pontszámítási szabályai szerint rangsorolja a jelentkezőket, a végső eredményt pedig az egyeztetett felvételi jegyzék alapján küldik ki a diákoknak, április 24-én.
Azok, akiket nem vettek fel sehova, rendkívüli felvételi eljáráson vesznek majd részt. Ekkor azokba az iskolákba jelentkezhettek, amelyek a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel. A rendkívüli felvételit május 4. és 14. között tartják. A középiskolai felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok, tippeinket az iskolaválasztáshoz pedig itt nézhetitek meg.
A legjobb középiskolák
A száz legjobb szakközépiskola és gimnázium: összesített rangsor
A legjobb budapesti gimnáziumok
A legjobb alapítványi intézmények
A legjobb két tannyelvű iskolák
A HVG – a felsőoktatási rangsorokat tartalmazó Diploma-kiadványok mellett – ismét elkészítette a legjobb középiskolák listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, a középfokú felvételiről, sőt a felvételi eljárás menetrendjét is megnézhetitek. A HVG középiskolai rangsorát keressétek az újságárusoknál, vagy rendeljétek meg itt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
