"A kormány szerint vannak olyan, a korábbi önkormányzati fenntartó által nyújtott juttatások, amelyek nem...
"A kormány szerint vannak olyan, a korábbi önkormányzati fenntartó által nyújtott juttatások, amelyek nem méltányosak, nem indokoltak. Elképzelhető, hogy a 4500 intézményvezető és kiemelkedő munkát végző pedagógus között lehet, hogy van olyan, aki bruttó 6-800 ezer forintot keres, de biztos, hogy nem ez a tipikus" - mondta Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának kormánypárti elnöke szerdán, a HírTV Magyarország élőben című műsorában.
A politikus ezt Hoffmann Rózsa szavaira reagálva mondta. A köznevelésért felelős államtitkár egy keddi sajtótájékoztatón ugyanis úgy nyilatkozott: számos igazgató igen magas, akár 800 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezett, ezt a mostani béremelésen keresztül pedig nem tudják "bevállalni".
A béremelést, amely az eredetileg tervezett hatvan százaléka lesz szeptembertől, a pedagógus-életpályamodell részeként kedden fogadta el a parlament. A tanárok alapbére átlagosan 34 százalékkal emelkedik, teljes jövedelmük azonban akár 30 ezer forinttal is csökkenhet a túlóra- és helyettesítési díj, illetve bizonyos pótlékok eltörlése miatt - ráadásul nő a heti kötelező óraszám is.
Pokorni és más kormánypárti politikusok a szavazást megelőző parlamenti vita során egy módosítással szerették volna elérni, hogy törvényben garantálják: senkinek nem csökkenhet a bére szeptembertől - a "kormány kérésére" azonban ezt visszavonták. Pokorni tartózkodott a szavazáskor. A pedagógus-életpályamodellről és a béremelésről itt olvashattok részletesen.
Pokorni a HírTV-nek adott interjúban azt mondta: az "ország leggazdagabb kerületében" volt iskolafenntartó polgármester, és tudja, mennyit kerestek az igazgatóik, de "nem ennyit". Elmondta: elfogadja, de nem ért egyet azzal, hogy nem törvényi szinten szabályozták, hogy egy pedagógusnak sem csökkenhet a fizetése. A kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy minden érintett bérét egyenként megvizsgálja, és ha "egy mód van rá, továbbra is biztosítja" - tette hozzá.
Szerinte ezt gyorsan el kell végezni, mivel októberben már az új bértábla szerinti fizetéseket kell kifizetni, és nem lenne jó, ha úgy vezetnék be a pedagógus-életpályamodellt, "hogy akár csak pár száz vagy pár ezer ember számára ez panaszos, csökkenéssel jár". Elmondása szerint a bérek szinten tartása havonta 200 millió forint pluszkiadást jelentene.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
