"A kormány szerint vannak olyan, a korábbi önkormányzati fenntartó által nyújtott juttatások, amelyek nem...
"A kormány szerint vannak olyan, a korábbi önkormányzati fenntartó által nyújtott juttatások, amelyek nem méltányosak, nem indokoltak. Elképzelhető, hogy a 4500 intézményvezető és kiemelkedő munkát végző pedagógus között lehet, hogy van olyan, aki bruttó 6-800 ezer forintot keres, de biztos, hogy nem ez a tipikus" - mondta Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának kormánypárti elnöke szerdán, a HírTV Magyarország élőben című műsorában.
A politikus ezt Hoffmann Rózsa szavaira reagálva mondta. A köznevelésért felelős államtitkár egy keddi sajtótájékoztatón ugyanis úgy nyilatkozott: számos igazgató igen magas, akár 800 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezett, ezt a mostani béremelésen keresztül pedig nem tudják "bevállalni".
A béremelést, amely az eredetileg tervezett hatvan százaléka lesz szeptembertől, a pedagógus-életpályamodell részeként kedden fogadta el a parlament. A tanárok alapbére átlagosan 34 százalékkal emelkedik, teljes jövedelmük azonban akár 30 ezer forinttal is csökkenhet a túlóra- és helyettesítési díj, illetve bizonyos pótlékok eltörlése miatt - ráadásul nő a heti kötelező óraszám is.
Pokorni és más kormánypárti politikusok a szavazást megelőző parlamenti vita során egy módosítással szerették volna elérni, hogy törvényben garantálják: senkinek nem csökkenhet a bére szeptembertől - a "kormány kérésére" azonban ezt visszavonták. Pokorni tartózkodott a szavazáskor. A pedagógus-életpályamodellről és a béremelésről itt olvashattok részletesen.
Pokorni a HírTV-nek adott interjúban azt mondta: az "ország leggazdagabb kerületében" volt iskolafenntartó polgármester, és tudja, mennyit kerestek az igazgatóik, de "nem ennyit". Elmondta: elfogadja, de nem ért egyet azzal, hogy nem törvényi szinten szabályozták, hogy egy pedagógusnak sem csökkenhet a fizetése. A kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy minden érintett bérét egyenként megvizsgálja, és ha "egy mód van rá, továbbra is biztosítja" - tette hozzá.
Szerinte ezt gyorsan el kell végezni, mivel októberben már az új bértábla szerinti fizetéseket kell kifizetni, és nem lenne jó, ha úgy vezetnék be a pedagógus-életpályamodellt, "hogy akár csak pár száz vagy pár ezer ember számára ez panaszos, csökkenéssel jár". Elmondása szerint a bérek szinten tartása havonta 200 millió forint pluszkiadást jelentene.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
