A most induló tanévben mindenki arra tud koncentrálni, ami a feladata: a diákok arra, hogy tanuljanak, a tanárok arra, hogy tanítsanak, az iskolafenntartók pedig a feltételek biztosítására - közölte az oktatási államtitkár péntek kora reggeli budapesti sajtótájékoztatóján.
Palkovics László kiemelte: a kormány igyekezett a családok terheit csökkenteni tanévkezdés előtt, és ennek érdekében kiterjesztette a tankönyvek ingyenességét kilencedik osztályig. Felidézte, hogy korábban a kormány terveiben az első nyolc évfolyam szerepelt.
Az oktatási államtitkár közölte: a tankönyvek ingyenességére 13 milliárdot fordítanak, ez több mint egymillió diákot, a tanulók 87 százalékát érinti. Hozzátette: az ingyenes étkeztetésben a gyerekek mintegy fele, az óvodások, bölcsődések kilencven százaléka részesül.
Palkovics László szólt arról is, hogy folytatódik a pedagógusok béremelése, a mostani utolsó szakasz 3,4 százalékos növekményt jelent szeptembertől, és ezzel az elemmel 350 milliárddal többet fordítanak erre a célra. 2013 óta átlagosan 50 százalékkal nőttek a bérek - jegyezte meg.
Jelezte: a teljes oktatási rendszerre 2010-hez képest több mint 500 milliárddal fordítanak többet, az iskolák támogatása is nagymértékben nőtt. Értékelése szerint olyan iskolafelújítási program indult, amely unikális, azt részben uniós, részben költségvetési forrásból finanszírozzák. Hozzátette: összesen EFOP-forrásból 123 milliárdot költenek az iskolák infrastrukturális fejlesztésére, eszközfejlesztésre.
Kitért arra is, hogy a héten bejelentett közel 81,5 milliárdos pályázati forrásból több mint 500 iskola újul meg, illetve bővül. Emellett 45 milliárd jut a központi régión kívüli iskolák digitális fejlesztésére, fejlődik az iskolák mobileszköz állománya - sorolta az oktatási államtitkár, aki kitért arra is: 50 ezer pedagógus vehet részt az új tartalmak, eszközök használatát célzó továbbképzésen.
Palkovics László kiemelte: pénteken ünneplik a felsőoktatás napját, az első magyar egyetem alapításának 650. évfordulóját, és Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében Pécsett lesz a felsőoktatási tanévnyitó. Jelezte: a felsőoktatás területén is számos fejlesztés várható, az egyetemek, főiskolák számláin jelenleg 280 milliárd forintos forrás található.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
