A tervek szerint harmincperces tanórák lesznek az általános iskola első és második osztályaiban a jövőben.
Palkovics László oktatásért felelős államtitkár a Magyar Időknek elmondta, hogy a szaktárca álláspontja szerint nincs szükség a 45 perces órákra, mert az óvoda utáni első két iskolai évben fontos, hogy a kisdiákok ne legyenek túlzott mértékben leterheltek. Állítása szerint a jövő év végére elkészül az új Nemzeti alaptanterv, amelynek alapján jelentősen csökken a kötelező óraszám, és a szaktárca javaslatai közt szerepel, hogy nagyobb szülői beleszólást biztosítsanak a választható tantárgyak körének meghatározásába.
Az iskolaigazgatók a munkáltatói jogkörökből többet visszakapnak és keretgazdálkodási joggal is rendelkeznek majd. Ugyancsak az iskolaigazgatókat erősíti, hogy a pedagógusbér-emelés utolsó, jövő évi üteménél ők dönthetnek majd arról, miként osszák szét az összeget a tantestületben - tette hozzá az államtitkár. Az 58 tankerület létrehozásával a döntéshozatal közelebb kerül az iskolákhoz, a továbbiakban a tankerületi vezető és az iskolaigazgató mindenről együtt dönt - mondta az államtitkár, ám fontos kiemelni, hogy amennyiben nem egyezik a két fél véleménye, az egyeztetések után a végső szót a tankerületi vezető mondja ki.
A Nemzeti Pedagógus Kar sem látja, hogyan csökkenhetne szeptemberben a tanulók terhelése
Horváth Péter szerint a Köznevelési kerekasztalon keringtek ötletek arról, hogyan lehetne csökkenteni a tanulók terheit, de nem jutottak megállapodásra.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke úgy vélte, az új tankerületi rendszer sokkal nagyobb lehetőséget biztosít majd az iskolák feladatainak megbízhatóbb ellátására, és kiszámíthatóbb intézményi munkát tesz lehetővé. Pozitív változásnak nevezte, hogy a jövőben az intézményvezetőknek érdemi beleszólása lesz a pedagógusok alkalmazásába és felmentésébe, hogy a tanárok 22-26 óra közti munkaidejébe beleszámít az osztályfőnöki és a munkaközösségi munka és hogy nem kell majd év közben elküldeni a nyugdíjkorhatárt betöltött tanárokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
