Sárlavina temetett maga alá nyolc tizenéves diákot Pakisztán északi részén, ahol napok óta heves esőzések vannak - közölték vasárnap tisztségviselők.
A helyi katasztrófavédelmi hivatal szóvivője, Latifur Rehman elmondta, hogy a szerencsétlenség szombaton történt az afgán határ közelében lévő Szuszam faluban.
Az áldozatok 14 és 18 év közötti iskolások, akik éppen hazafelé tartottak egy vizsga után. Észak-Pakisztánban és az ázsiai ország más térségeiben is egy hete tartanak az esőzések, amelyek már 79 halálos áldozatot követeltek és legalább 100 embernek okoztak sérüléseket.
Tegnap Spanyolországban egy busz borult fel, egy magyar egyetemista is volt rajta.
Országszerte több mint 200 ház rongálódott meg részlegesen vagy teljesen a rendkívüli időjárás miatt. Rehman közölte, hogy a helyi vezetés a hadsereggel, rendőrséggel és félkatonai erőkkel közösen igyekszik megtalálni a diákokat, akik gyaníthatóan mind meghaltak.
Eddig kettejük holttestét tudták csak kiemelni a sártengerből, a folyamatos esőzés ugyanis igencsak megnehezíti a mentési munkálatokat.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
