A pedagógus-életpályamodell szeptember 1-jei bevezetése miatt új munkaszerződést kell aláírniuk a pedagógusoknak.
A pedagógus-életpályamodell szeptember 1-jei bevezetése miatt új munkaszerződést kell aláírniuk a pedagógusoknak. A közalkalmazotti kinevezés, illetve munkaszerződés egyoldalú munkáltatói módosítása ugyanakkor csak akkor felel meg a jogszabályoknak, ha a pedagógus közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejét nem számolják újra. A tanárok bére háromévenként nő: a várakozási idő nem kezdődhet újra, így ha valakinek csak egy éve van hátra a magasabb fizetési fokozatba való kerüléshez, már a következő tanévtől az annak megfelelő bért kell kapnia - írja a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ).
További feltétel, hogy az új bérezési rendre történő áttérés miatt a foglalkoztatás időtartama nem változhat határozatlan idejű foglalkoztatásról határozott idejű, illetve teljes munkaidejű foglalkoztatásról részmunkaidejű foglalkoztatásra. Nem módosíthatják a munkakört sem.
A juttatások, pótlékok közül csak azokat lehet megszüntetni, amelyek már nem szerepelnek a jogszabályokban. A kollektív szerződés alapján járó juttatásokat az év végéig nem lehet megvonni, mivel az új kollektív szerződést még nem írták alá - tette hozzá a szakszervezet.
A PSZ szerint az új bérezési rendre történő áttérést dokumentáló munkáltatói iratok aláírása csak az átvétel tényét bizonyítja. Ezért azt javasolják a tanároknak, hogy írják alá, amennyiben pedig nem értenek egyet az irat(ok)ban foglaltakkal, válasszák a „jogfenntartással írom alá” szövegrész használatát, konkrétan megnevezve az okokat.
Minden változtatást - kivéve az új bérrendszer szerinti illetmény, munkabér megállapítása, de csak akkor, ha az magasabb, mint a korábbi illetmény, illetve munkabér - csak a két fél közös megegyezésével lehet végrehajtani.
A köznevelési államtitkárság korábban azt közölte: októbertől mindenki az új besorolás szerinti illetményét kap meg, függetlenül attól, hogy aláírja-e az új szerződést, kivéve, ha nem a munkakör vagy a munkahely megváltozása miatt van erre szükség. Hozzátették: a kormány keresi a megoldást "azokra a kis létszámban előforduló esetekre", amelyeknél az új szabályok miatt csökkenne az illetmény. Ahogy korábban megírtuk, akár 4500 tanár fizetése is csökkenhet az új bértábla miatt, a kormány azt tervezi, hogy minden érintett fizetését egyenként vizsgálja meg.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
