Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint visszalépés a Klebelsberg...
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint visszalépés a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) hétfőn nyilvánosságra hozott kollektív szerződése a január 22-én a kormányzat és a pedagógus szakszervezetek közötti megállapodáshoz képest.
Keddi sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy ez "a sejtelmes előkészítés után megszületett egyfajta kollektív szerződés" nem ágazati szerződés, mert kimaradnak belőle mások mellett az egyházi, alapítványi és magánintézmények alkalmazottai, valamint nem vonatkozik a dokumentum a többi között a technikai dolgozókra és a pedagógiai asszisztensekre sem.
Utalt arra, hogy a Klik létrejöttével a pedagógusokra vonatkozó összes addigi kollektív szerződés megszűnt. Ezek a korábbiak garantálták a cafetériát, aminek a rendezése azonban nem történt meg mindmáig sem, annak ellenére, hogy erre kifejezett ígéreteket kaptak - hívta fel a figyelmet. Felháborítónak tartotta, hogy a béren kívüli juttatás a Klik kollektív szerződése szerint "a költségvetés függvénye".
Mendrey László szerint a Klik új kollektív szerződése tudomásul veszi, hogy a pedagógusok kötelező munkaterhelése megemelkedett, ugyanakkor nem tisztázza, hogy heti 22 és 26 tanóra között végül is mennyinek kell lennie a tanítással eltöltött munkaidőnek.
Úgy fogalmazott, az irat tudomást vesz a túlóra kifizetéséről, azonban "a megemelt fizetés mellett csökken a túlóradíj, még ha nem is jelentős mértékben". A 22-26 órán felül elrendelhet túlórát a munkáltató, ám ez a fajta munkaterhelés a minőségi munka rovására megy, ezért azt kérik, készüljön felmérés a tanárok munkával töltött idejéről.
A PDSZ elnöke szemfényvesztésnek nevezte a Klik kollektív szerződését, amely szerinte nem szól másról, mint hogy a kormányzat "kipipálja", hogy ezt az ígéretüket is teljesítették, s ezzel is megnyugtatassák a társadalmat a választások előtt. Mint mondta, "ez egy paktum, mert azt az érdekeltek egy részének kizárásával kötötték", ami "nem jó senkinek, a rövidtávú hasznai, elenyésznek a hosszú távú károk mellett".
Mendrey László sajnálatát fejezte ki, hogy nem kérték ki a PDSZ véleményét a kollektív szerződés aláírása előtt. Elmondta, sztrájkfelhívásuk továbbra is érvényben van, és nem csak saját tagjaikat várják az esetleges sztrájkra, ami "nem valósulhat meg összefogás nélkül". Ebben pedig a 28 érdekvédelmi szervezetet magában foglaló Közszolgálati Szakszervezetek Demonstrációs és Sztrájkbizottságára számítanak - tette hozzá.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
