A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint örvendetes, hogy a minimálbérhez kapcsolódva nő a...
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint örvendetes, hogy a minimálbérhez kapcsolódva nő a pedagógusok keresete, azonban a fizetések továbbra is a nemzetgazdasági átlag alatt vannak, és bőven van még mit emelni. Mendrey László, a szakszervezet elnöke erről pénteki évnyitó budapesti sajtótájékoztatóján beszélt.
Szerinte ugyanakkor rosszízű a hozzá kapcsolódó kommunikáció, hiszen az átlagos béremelés alig több mint bruttó nyolcezer forint, közel nettó 5300 forint, és a pedagógusokat segítők ebből sem részesülnek. Egy tálca tojás ma 1200 forintba kerül, és egy hétvégi nagybevásárlás 14-16 ezer forint - vont párhuzamot. Pontosan mennyivel emelkedik a tanárok fizetése? Itt találjátok a részletes adatokat.
A pedagógus-életpályamodellhez kapcsolódó béremelését úgy összegezte: "nem akkor, nem úgy és nem annyi". Ugyanakkor a munkaterhek nőttek, s az eddigi 22 óráról 24-26-ra emelkedett az óraszámuk. Emellett ott van a 32 óra kötelező bent tartózkodás, ami komoly munkateher-növekedést hozott, és a visszajelzések szerint a szakmai munka rovására megy. A pedagógusok besorolási rendszere és az, hogy mindenkit szakmai tapasztalattól, végzettségtől függetlenül egy kategóriába tettek, elemi felháborodást hozott.
Az egésznapos iskolát "kényszernapköziként" értékelte, és azt mondta: az általános iskolában a napközi rendszere eddig is működött. Kitért arra, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) létrehozása mögött "pőre politikai szándék" húzódott meg, a fizetéseket hektikusan folyósították, az óraadó pedagógusok többször jelezték, hogy bérük nem érkezett meg időben.
A kollektív szerződés szerinte fontos dokumentum, de azt tapasztalják, hogy elmaradt és kihasználatlan lehetőségek dokumentuma lett, és olyan dolgokat szabályoz, amit a törvény leír.
A 16 milliárdos, sokszereplős tankönyvpiac "elvételét" botrányosnak értékelte, és hozzátette: a tankönyvválaszték brutális beszűkítése teljesen elfogadhatatlan és "gyalázatos". A december 21-én megjelent köznevelési stratégiáról azt mondta: a véleményezés határideje január 3. volt, szerinte az, hogy mindezt a téli szünetre időzítették, azt mutatja, igazából nem is voltak kíváncsiak a pedagógusok a véleményére.
A stratégia helyzetelemzése jó, pontosan láttatja a problémákat, a levont következtetések is támogathatóak. Ugyanakkor a köznevelési törvény, a Nat és a végrehajtási rendeletek által leírtak a stratégiában megfogalmazottakat lehetetlenné teszik, nincsenek szinkronban egymással. Kiemelte: a rengeteg változás, ami 2010-től elindult és tavaly "turbófokozatba kapcsolt", borús képet rajzol fel a pedagógusok számára.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
