Miért kell iskolába járniuk a diákoknak azokon a szombatokon, amikor a munkahelyeken olyan napot „dolgoznak le”, amely tanítási szünetre esett? Ezt a kérdést tette fel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a minisztérium pedig válaszolt.
"Az idei tanévben több olyan munkanap-áthelyezés is lesz, amely miatt a tanítási szünetek egyes munkanapjait tanítási szüneten kívüli szombatokon kellene ledolgozni. Tekintettel arra, hogy a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (3) bekezdése szerint az őszi, téli és tavaszi szünetek munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, ezért véleményünk szerint e tanítási szüneti munkanapok áthelyezése miatt igénybe vett szombatok tanítás nélküli munkanapok" – írta korábban Facebook-oldalán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
A szervezet arra kérte az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy nyilvánosan erősítse meg, hogy a "szombati tanítási napokon" nem kell órákat tartani, "annak érdekében, hogy ne eredményezzen a munkanapok áthelyezése a tanulók számára több tanítási napot".
Néhány napja a szakszervezet közzétette a minisztérium válaszát, amelyben az áll: a „hivatalos munkanappá” nyilvánított szombatok az iskolákban „hivatalos, tehát számozott tanítási napok”, ezen az sem változtat, ha a "ledolgozandó" nap tanítási szünetre esik – ilyen például a november 2-a, amely az őszi szünetre esett, november 10-én mégis le kell dolgozni az iskolákban is.
Hozzáteszik azt is: a rendszer a dolgozó szülők munkarendjéhez igazodik, viszont a jogszabályok alapján többféleképpen meg lehet szervezni a szombati tanítási napokat. Vagy „normál” tanítási napot tartanak, de az igazgató úgy is dönthet, hogy erre a napra tanítási szünetet rendel el (ám ebben az esetben ezt a napot pótolni kell egy másik szombaton vagy délutánonként) vagy tanítás nélküli munkanappá nyilvánítja az adott szombatot.
Ilyen lesz a 2018/2019-es tanév: itt van az összes fontos dátum
Mikor kezdődik a 2018/2019-es tanév? Mikor lesznek az iskolai szünetek, a fontos felmérések, az őszi és a tavaszi érettségi? Mutatjuk a legfontosabb dátumokat, ezek alapján lehet tervezni.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
