A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a kedden elfogadott, "áterőszakolt módosításokkal"...
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a kedden elfogadott, "áterőszakolt módosításokkal" egybeszerkesztett köznevelési törvény nem más, mint szemfényvesztés.
A parlament kedd délelőtt fogadta el a köznevelési törvény módosítását, amelynek értelmében a pedagógus-életpályamodell és a béremelés szeptembertől kiterjed majd a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra, ugyanakkor az eredetileg tervezett béremelésnek csak a hatvan százalékát kapják meg az érintettek. Nő a tanárok kötelező óraszáma, a túlóradíjakat pedig eltörlik. A 34 százalékos bérfejlesztés az utolsó, 2008-as emelés óta eltelt időt hozza be: az infláció miatt majdnem ennyivel csökkent a tanári fizetések reálértéke. A részleteket itt olvashatjátok.
Mendrey László, a PDSZ elnöke az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, hogy izomból módosították a törvényt. A "kormányzati gőzhenger" automatikusan szavazott le minden módosító indítványt, amely az általuk megálmodott verzióba "belerondított" volna, lényegtelen, hogy ellenzéki vagy kormánypárti javaslatról volt szó - jegyezte meg. Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának kormánypárti elnöke hétfőn egy olyan módosító indítványt nyújtott be, amely törvényi szinten garantálta volna, hogy nem csökken az intézményvezetők bére, az indítványt azonban a szavazás előtt visszavonta. Erről itt olvashattok.
Az ideológiai szempontokat preferáló, fölösleges ismeretekkel zsúfolt Nemzeti alaptanterv, a megnövekedett munkaterheléstől hajszolt pedagógusok, az értelmesen - önálló játékkal - eltöltött szabadidő esélye nélkül óráról korrepetálásra, fejlesztésre, szakkörre, napközibe, tanulószobára és még ki tudja hova "vezényelt" diákok és az ilyen jellegű feladatok magas színvonalú ellátására jellemzően alkalmatlan intézményrendszer szimbiózisa a színvonal elkerülhetetlen romlását hozza magával - írta a PDSZ elnöke.
Mendrey László szerint a pedagógusok nominálisan emelkedő fizetése reálértékben épp hogy fedezi a munkaterhelés növekedését. A 16 évre leszállított tankötelezettség miatt növekszik az oktatásból hasznosítható végzettség nélkül kihullók száma. Hosszú távon a társadalom egésze, az ország sínyli meg a kormányzati időutazást - tette hozzá.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
