Ironikus hangvételű közleményt adott ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) vezetője.
Ironikus hangvételű közleményt adott ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) vezetője. Mendrey László szerint Balog Zoltán szakminiszter keveri a közoktatási szakszervezetek számát és a közoktatásban dolgozók létszámát - írja a hvg.hu.
A PDSZ korábban gördülő sztrájkot hirdetett ezzel a héttel kezdődően, de a munkabeszüntetés megkezdését a múlt héten felfüggesztették, és munkaügyi bírósághoz fordultak, hogy az mondja ki, a közoktatásban dolgozók nem kötelezhetőek az elégséges szolgáltatás biztosítására.
"A köznevelés sikertörténete akadálytalanul halad a boldog megvalósulás felé. Mindenki elégedett, minden problémát gyorsan és szakszerűen megoldanak, s az életpályamodell bérfedezete is biztosan meglesz, csak a pedagógusok ne sztrájkoljanak" – írta keddi közleményében Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke.
Olyan ”apró” elszólásokról csak ritkán esik szó, mint amilyenek a hétfői napon hangzottak el az Oktatási és Tudományos Bizottság előtti miniszteri beszámolóban – írja a közleményben.
"Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője kész tényként beszél pedagóguselbocsátásokról. Készülnek a szerződések (???), melyek aláírásával a pedagógus tagja lesz a Nemzeti Pedagógus Karnak (???), s mely feljogosítja őt, hogy belépjen a pedagóguséletpálya-modellbe" – idézte Balog Zoltánt a PDSZ vezetője, aki szerint a tárcavezető "folyamatosan információhiányos állapotban nyilatkozik az Emmi és a szakszervezeti vezetők által aláírt megállapodásról".
Az Emmi államtitkára folyamatosan azt hangoztatta, hogy a törvényből nem következik a pedagógusok számának csökkenése. Ha mégis lesz létszámcsökkenés, azt fedezi a nyugdíjba vonulók száma. A mai napig nem kaptunk információt arról, hogy ez hány embert jelent. Parragh László – az oktatás legújabb erősembere – már több ezer pedagógus elbocsátásáról beszél, miközben megdicséri a kormányt, hogy milyen ügyesen teljesítik elvárásait – írta Mendrey László.
A miniszter folyamatosan – s talán tudatosan – keveri a közoktatási szakszervezetek számát, s a közoktatásban dolgozók létszámát. A kormánnyal megállapodást aláíró öt szakszervezeti vezető által jegyzett tagság nem fedi le a pedagógus társadalom 90 százalékát, az aláírók közül a Pedagógusok Szakszervezetét kivéve a többiek össztaglétszáma nem éri el a PDSZ létszámát.
"Ezek után folyamatosan lesajnálóan nyilatkozni a "parton maradottakról" nem más, mint demagógia. A közoktatásban dolgozók szervezettsége szakszervezeti téren – sajnos – nem éri el az 50 százalékot. Tudom, hogy egy egyházi embernek nem feltétlen erénye a matematika. Egy miniszternél azonban követelmény a pontos tájékoztatás" – írta Mendrey László.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
