A tisztújítást hosszú időn át tartó olyan feszültség előzte meg, amely már veszélyeztette a PDSZ hatékony működését - ezzel indokolta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmánya, miért hívták vissza az elnöki posztról Mendrey Lászlót.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a PDSZ április 14-én megtartott rendkívüli tisztújító kongresszusa döntött Mendrey László elnöki tisztségből való visszahívásáról, valamint az Országos Választmány visszahívásáról is.
„A tisztújítást hosszú időn át tartó olyan feszültség előzte meg, amely már veszélyeztette a PDSZ hatékony működését. Az ellentétek elsősorban a két kongresszus közötti időtartam legfontosabb döntéshozó szerve, az Országos Választmány tagjainak többsége és a PDSZ elnöke között keletkeztek, melynek során az elnök vezetési módszereit és szaktudását érte a legtöbb kritika” – írja a PDSZ országos választmánya az Eduline-nak eljuttatott háttéranyagban, amelyben arra is kitérnek, hogy „a lemondott tisztségviselők sokáig hittek abban, hogy véleményük hatására változásokra kerülhet sor, és igyekeztek a szervezeten belül tartani a feszültséget”.
Végül az Országos Választmány 14 tagja közül 9 fő, az 5 tagú Felügyelő Bizottságból pedig minden tag lemondott
„A hasonló döntések mindig kockázatosak, és nem születnek könnyen. Különösen akkor, ha a visszahívott vezető a szervezet alapítójaként elévülhetetlen érdemeket szerzett jelen esetben a PDSZ létrejöttében, és „média-arcaként” ismert személynek számít. Mindennek ellenére az illetékes testületek a változás mellett döntöttek, elsősorban azért, hogy lendületet adjanak a PDSZ-nek egy olyan korszakban, amikor a politikai helyzet különösen indokolttá teszi a fékek és ellensúlyok egyik fontos elemének, a szakszervezeteknek minél hatékonyabb működését” – írják.
Be kell vallanom, kicsit elfáradtam: megszólalt a PDSZ távozó elnöke
Úgy gondolom, az elmúlt években sok mindent tettem az oktatásügy érdekében, be kell vallanom, kicsit elfáradtam. De sok feladat van még, ezek megoldása a PDSZ új vezetésére vár - mondta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) volt elnöke a Népszavának.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
