Még a héten nevelőtestületi értekezlet összehívását kezdeményezi a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ)...
Még a héten nevelőtestületi értekezlet összehívását kezdeményezi a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) pécsi ügyvivője és országos választmányi tagja, Nagy Erzsébet - áll a PDSZ Pécs honlapján közzétett felhívásban, amelyben azt kérik a tanároktól: küldjék el a munkaterhelésükkel kapcsolatos adatokat. A találkozón a beérkezett adatokat összesítenék, vagyis azt, hogy "mennyit is kell dolgoznunk az állítólagosan emelt illetményünkért". "Utána pedig a PDSZ-ben, választmányi keretben folytatjuk, de addig is várjuk visszajelzéseteket" - írja az ügyvivő.
Nagy Erzsébet szerint a dokumentációra azért van szükség, hogy kiderüljön: "jelentős túlmunkát" végeznek. A PDSZ újra gondolkodik a sztrájkon: Mendrey László elnök pénteki sajtótájékoztatójáról itt olvashattok.
Szeptember 1-jétől vezették be az új pedagógus-életpályamodellt: a tanárok kötött munkaideje 22-ről 32 órára nőtt (ebből 22-26 órát kell neveléssel-oktatással tölteni), alapbérük pedig átlagosan 34 százalékkal emelkedik. A túlóra- és helyettesítési díj, illetve néhány pótlék megszüntetése miatt azonban akár nettó 30 ezer forinttal is csökkenhet egyes pedagógusok fizetése. Részletes összefoglalónkat itt találjátok.
A felhívás szerint "lassan körvonalazódik, hogy az új munkaidő-szervezés alatt voltaképpen mit is kell érteni. Szinte mindannyiunknak emelték a tanítandó óraszámát, ezzel megnövekedett az ehhez kapcsolódó felkészülés, adminisztráció, ügyintézés, szülőkkel, tanulókkal való egyéni kapcsolattartás időtartama is, ugyanakkor egyéb terheink nem, hogy nem csökkentek, hanem tovább növekedtek (pl. gyermek- és ifjúságvédelmi, szabadidő-szervezési feladatok, a délután négy óráig biztosítandó tanulói programokban való részvétel, felügyelet, ki nem fizetett eseti helyettesítés, stb.)" - írja az ügyvivő.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
