Kötelező online kurzusokon kellene részt venniük a virginiai gimnazistáknak: a tervek szerint csak az kaphat majd...
Kötelező online kurzusokon kellene részt venniük a virginiai gimnazistáknak: a tervek szerint csak az kaphat majd érettségit, aki legalább egy tanfolyamot elvégez az interneten – számolt be a Good című lap.
Virginia kormányzója, Robert F. McDonnell múlt héten írta alá az új jogszabályt, amely szerint 2013 őszétől minden gimnáziumban kötelező lesz beiratkozni legalább egy online kurzusra. „A diákok így felkészültebbek lesznek a 21. századi munkaerőpiacon” – nyilatkozta a kormányzó szóvivője.
Azt azonban egyelőre senki nem tudja, pontosan hogyan valósítják majd meg a diákok online oktatását, ugyanis az iskoláknak nincsenek tartalékai, az állam pedig nem különített el plusz forrást erre a célra.
Ráadásul az internetes tanulás hatékonysága sem egyértelműen bizonyított: egyes felmérések szerint ugyanolyan tudást ad, mintha a diákok a tanteremben sajátítanák el a tananyagot, más kutatások viszont arra figyelmeztetnek, hogy az online oktatás nem hatékony.
Colorado államban például az elmúlt évben 100 millió dollárt költöttek virtuális osztályok létrehozására, a diákok fele azonban hamar visszatért a hagyományos oktatási formához, mert túl alacsonynak tartotta az online kurzusok színvonalát. Tanulj ingyen a világ egyik legjobb egyetemén! Összefoglalónkat itt olvashatod.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
