Az alapvető jogok biztosa szerint a köznevelésről szóló törvény a szülő neveléshez való jogát alaptörvény-ellenesen...
Az alapvető jogok biztosa szerint a köznevelésről szóló törvény a szülő neveléshez való jogát alaptörvény-ellenesen és nemzetközi szerződésbe ütközően korlátozza, valamint az iskolakezdés időpontjával kapcsolatosan nem biztosítja a szülő kinyilvánított akaratának figyelembevételét.
Szabó Máté közleményében azt írta: a törvény egyes rendelkezéseinek vizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól, mert a jogszabály hatálybalépésének rövid határideje miatt - kellő felkészülési idő hiányában - sérülne a jogállamiság elve.
Az ombudsman indítványát már pénteken ismertette a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Szabó Máté azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy indítványának elbírálásáig a testület függessze fel a jogszabály szeptembertől hatályos rendelkezéseit.
Az alapvető jogok biztosa szerint a köznevelési törvény nem veszi figyelembe, hogy sok szülő tudatosan, nevelési elveit követve nem kívánja gyermekét a kora gyermekkor első éveiben óvodába járatni. A törvényi szabályozás azonban nem nyújt biztosítékot arra, hogy az óvodai nevelésben hároméves koruktól csak olyan gyermekek vegyenek részt, akiknek személyiségfejlődésére ez kedvezően hat, illetve a későbbiekben segíti bekapcsolódásukat az iskolai oktatásba.
A vasárnapi közleményben utalnak arra is, hogy az év eleje óta az alapvető jogok biztosa már nem indítványozhatja a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását. Az ombudsman ezért - mint írták - csak felhívja az Alkotmánybíróság figyelmét arra: indokolt lehet megvizsgálni, hogy "a köznevelési törvény teljes körűen tartalmazza-e a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez, védelemhez és gondoskodáshoz szükséges garanciákat, amelyek az alaptörvényből és az ENSZ gyermekjogi egyezményéből erednek".
Az oktatási államtitkárság még pénteken, a PSZ bejelentésére válaszul egyebek mellett azt közölte, szakmailag tévesnek tartják az óvodai nevelés kezdő időpontjával kapcsolatos ombudsmani aggályokat. A korai intézményes nevelés a felzárkóztatás egyik leghatékonyabb eszköze - írták.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
