Harmadik világbeli állapotok uralkodnak egy Heves megyei községben. A tornateremben tilos labdázni, a szennyvíz pedig néha elönti az udvart.
A heol.hu szerint a település legrosszabb állapotban lévő épülete a helyi általános iskola Tarnazsadányban.
Az utóbbi 60 évben csak kisebb felújításokat engedhetett meg az iskola, legutóbb pedig 2013-ban fejleszthettek. Akkor az informatikai fejlesztések mellett három tanteremben cseréltek padlót.
„A vizesblokk borzasztó állapotban van, a szülők szeptemberben nem is akarták engedni a gyerekeket emiatt. Ígéreteket már kaptunk a fenntartótól, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik), és ezek szerint a munkálatokat már 2014 decemberében el kellett volna kezdeni. Azóta csak várunk..., egyre fogyó türelemmel” – mondta a lapnak Dobi István polgármester.
Nemrég egy szentesi gimnázium hihetetlen állapotáról írtunk. A szegedi egyetemisták pedig már tüntettek is az egyik épület miatt.
A mindennapos testnevelést az iskola egy korábbi tanteremben oldja meg. A helyiséget tornateremmé alakították, de nyilván is nagyon szűkös. Labdával nem játszhatnak a gyerekek itt, mert nem merik vállalni, hogy a leszakadó vakolat ráesik valakire.
A mosdó külön épületben van, és a képek alapján elképesztő állapotban. Bár nemrég kifestették, ez sokat nem javított az omladozó helyiségen. Nemrég egy villanykörte kiégett, és hetekbe telt, mire kicserélték. Néha a szennyvíztől megtelik a derítőgödör, és akkor az udvart önti el – mondta el az igazgató a lapnak.
A lap megkereste a Klik helyi tankerületét, de eddig még nem kaptak választ.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
