Még a tanévzárón kérték fel a pedagógusokat, szülőket és más támogatókat, hogy csatlakozzanak a mozgalmukhoz, hogy minél hatékonyabban tudjanak fellépni a kritizált kormányzati oktatáspolitikával szemben.
A miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára, Pilz Olivér szerint több százan jelentkeztek aktivistának a mozgalmukhoz. akik "névvel és arccal vállalják" a különféle tiltakozó akciók szervezését - írta a Népszabadság. A toborzást még a júniusi tanévzáró tiltakozás alkalmával hirdették meg:
Tüntetnek a pedagógusok, tömeg a rendkívüli tanévzárón
A fővárosban a Március 15. térről vonulnak át a Várkert bazárhoz a Tanítanék Mozgalom és a pedagógus szakszervezetk hívására a tüntetők, hogy a tanév végén értékeljék a kormány teljesítményét is. A pedagógus társadalom nagy várakozásokkal tekint a szombati tüntetésre, ugyanis a jelek arra mutatnak, hogy miután szakpolitikai érvekkel és a tiltakozás finomabb eszközeivel csak néhány változtatásra bírták rá a kormányzatot, valamilyen nagyobb bejelentésre lehet számítani.
Egyelőre nem árult el részleteket az őszre tervezett akciókról, de mindenképp megvárják a kötelező betelepítési kvótákról szóló népszavazási kampány végét, hogy ne "harsogja túl" a népszavazás az oktatás ügyét.
Ezt visszaigazolni látja abban is, hogy a kormány még az olimpia idejére sem vett vissza a kampányolásból.
Az akciókkal kapcsolatban elmondta, hogy pontos elképzeléseik vannak, de nem szeretné gyengíteni a "meglepetés erejét".
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
