Tovább tárgyal a bérkérdésekről és az életpályához kapcsolódó munkaidőrendszerről a kormány a pedagógusok...
Tovább tárgyal a bérkérdésekről és az életpályához kapcsolódó munkaidőrendszerről a kormány a pedagógusok sztrájkbizottságával - derült ki a felek szerdai egyeztetése után.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mintegy négyórás megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a kormány vállalta, ha nem egyidejűleg kerülne sor a pedagógus-életpályához kapcsolódó új munkaidő-számítási rendszer és az új bértábla bevezetésére, az átmeneti időszakra kidolgozza a többletterhek honorálásának, illetve a bérek számításának módját. Mint mondta, a szakszervezetek által megfogalmazott 20 százalékos bérkövetelésnek plusz 270 milliárd forint a költségvetési vonzata, ezt nem tudják vállalni.
A vonatkozó munkaanyagot egy héten belül eljuttatják a sztrájkbizottságnak és a szakszervezetek megtehetik észrevételeiket - tette hozzá. Közlése szerint megállapodtak arról is, hogy az esetleges sztrájk idejére az elégséges szolgáltatások meghatározásáért közösen fordulnak állásfoglalásért a munkaügyi bírósághoz.
A minisztérium úgy véli, hogy a sztrájkolók jogait tiszteletben kell tartani, de azoknak a jogait is tiszteletben kell tartani, akik esetleg nem akarnak sztrájkolni, hanem tanítani akarnak, nem beszélve azokról a szülőkről, akiknek egy esetleges munkabeszüntetés pluszterhet jelent - fejtette ki Balog Zoltán.
Somogyi László, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke azt mondta: elsősorban azért nem tudtak dűlőre jutni ebben a kérdésben, mert az új sztrájktörvény szerint nincs tapasztalatuk abban, mit tekinthetnek még elégséges szolgáltatásnak az oktatásügyben.
Kiemelte: ígéretet kaptak arra, hogy amennyiben az új bérezést nem tudják az életpályamodellel együtt bevezetni, nem jár rosszul egyetlen pedagógus sem. Ennek technikai részletein dolgoznak majd - jelezte.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke azt mondta, nagyon kemény tárgyalási fordulón vannak túl, de továbbra is azt szeretnék, ha meg tudnának állapodni. Nagyon komoly vita van a pedagógusok munkaterhelésének kérdésében, ebben igen eltérőek az álláspontok - értékelt az érdekvédő.
Hozzátette: vita van a pedagógusok bérezése ügyében is, ők azt a megoldást tudják támogatni, amelyet Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a szerdai fordulón is megerősített, az életpálya bevezetése és a más típusú munkaidő-számítás kizárólag a béremeléssel együtt történjen. Mendrey László megítélése szerint erre van lehetőség. Közölte: az ígért munkaanyag tartalmazza majd, hogy a pedagógusoknak a kötelező óráikon túl milyen feladatokat kell ellátniuk.
Balog Zoltán ehhez azt tette hozzá, továbbra is szeretnék, ha az életpályamodell a béremeléssel együtt indulna el, de ha átmeneti szabályozásra van szükség, akkor hajlandóak gondolkodni, hogy ebben az időszakban milyen kompenzációt tudnak biztosítani.
A sajtótájékoztató után kiosztott háttéranyag szerint a felek megállapodtak abban, a köznevelési hídprogramok kedvezményezett iskolatípusa a szakiskola legyen, illetve a kormány elfogadta a szakszervezeti oldal azon javaslatát, hogy a fővárosi, megyei köznevelési terv elkészítését jogszabály rögzíti majd.
A kabinet vállalta továbbá, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt módosítja, és összehangolja a megváltozott fenntartói szerkezetet és az érdekegyeztetés rendjét. Ennek szervezeti kerete a Közalkalmazottak Munkaügyi Tanácsa. A tárgyalások két hét múlva folytatódnak.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
