A Hálózat a Tanszabadságért (HAT) azt kezdeményezi Kövér László házelnöknek írt levelében, hogy legyen név szerinti...
A Hálózat a Tanszabadságért (HAT) azt kezdeményezi Kövér László házelnöknek írt levelében, hogy legyen név szerinti szavazás az új köznevelési törvényről. A szervezet levelében azt írta, meggyőződésük, hogy e törvény a magyar társadalom jövője szempontjából sorsdöntő.
Kitértek arra, hogy civil szakmai szervezetek és szakértő magánszemélyek Hálózat a Tanszabadságért néven együttműködést kezdeményeztek, melynek célja a törvénytervezet visszavonása. Véleményük szerint a képviselőknek is "számos problémájuk" van a törvénnyel, ezt mutatja a törvényhez beadott mintegy ötszáz módosító indítvány is.
Hozzátették: a parlamenti munkáról szóló információk szerint a törvény végszavazását 2011. december 19-én tartják. A HAT kezdeményezi, hogy ekkor a köznevelési törvényről név szerint szavazzanak.
Ez az eljárás - folytatták, - emeli a végszavazás jelentőségét, hangsúlyozza a képviselők személyes felelősségét, és az ország minden egyes szavazópolgára számára is világossá teszi, hogy képviselőjük e fontos kérdésben hogyan foglalt állást.
A szervezet honlapja szerint a HAT november 4-én jött létre. Mint írták, elfogadhatatlannak tartják azt, amilyen tartalommal és amilyen eljárásban - a szakmai, a szakmai érdek-képviseleti és civil vélemények, valamint az előzetesen bejelentett véleményezési határidők figyelmen kívül hagyásával - a nemzeti köznevelésről szóló törvény tervezetét előkészítették.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
