A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a kormánnyal kötött megállapodás tételesen foglalkozik a Pedagógusok...
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a kormánnyal kötött megállapodás tételesen foglalkozik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének követeléseivel, és a szakszervezetek közreműködésével készült munkaanyag már a szaktárca asztalán van. Galló Istvánné, a PSZ elnöke pénteken az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a kormány betartja a megállapodásban foglalt ígéreteit, így ők nem vesznek részt a sztrájkban.
Az érdekvédő kifejtette: a kormány és az öt szakszervezet által aláírt megállapodás foglalkozik a munkaterhekkel, és rögzíti, hogy a foglalkoztatással kapcsolatos kérdésekről kormányrendeletet kell alkotni. Ebben kell szerepeltetni a heti 22-26 óra közötti munkaidővel összefüggő feltételeket, azt is, hogy 22 óra feletti tanítás mely esetekben rendelhető el.
Nyitott kapukat dönget a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete - fogalmazott a szakszervezeti vezető, hozzátéve: a minisztérium és a szakszervezetek szakértői dolgoznak a részleteken.
Galló Istvánné félrevezetésnek nevezte, hogy a köznevelési törvény rendelkezne arról, hogy 32 órát kell a pedagógusoknak az intézményben tartózkodniuk. Mint mondta, a törvény kötött munkaidőt tartalmaz, a kormány és a szakszervezetek közötti megállapodásban pedig pontosan megfogalmazták, hogy a 32 óra kötött munkaidő munkavégzéshez, feladathoz kötött és nem munkahelyhez. A törvény rendelkezéseiből nem következik, hogy a pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknak 32 órát feltétlenül az intézményben kell eltölteniük - idézte a megállapodást.
A foglalkoztatásról szóló rendelet fogja felsorolni, hogy a 32 órába lehet beszámítani a dolgozatok javítását, a tanórára való felkészülést és egyebeket. Galló Istvánné közlése szerint a köznevelési törvény módosításához a szakszervezet megküldte a kodifikációs javaslatait, és erről március 14-én lesz egyeztetés.
A PSZ elnöke a pedagógus-életpályamodellről azt mondta: a megállapodás azt tartalmazza, hogy a kormánynak az a célja, hogy szeptember 1-jével bevezessék. Ha ez mégsem történne így, akkor a régi elszámolás szerint minden plusz, tanórán felüli kötelező tevékenységért jár majd a túlóradíj. Ennek összege pedig nem lehet kevesebb, mint ahogy most számolják a túlórát.
Arról, hogy a PSZ bekapcsolódik-e a munkabeszüntetésbe, elmondta: az egyezmény szerint azokban a kérdésekben, amelyeket a megállapodás tartalmaz - ha párhuzamosan a kormány betartja vállalásait -, a PSZ nem vesz részt sztrájkban, és nem is szervez munkabeszüntetést.
Galló Istvánné kiemelte: a kormány bevonta a szakszervezetek a törvény-előkészítési munkálatokba a megfelelő ütemezés szerint, és a munka folyik. A kormány betartja a megállapodásban foglalt ígéreteit - mondta az érdekvédő.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke pénteken, budapesti sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a március 18-ai héten kezdődik a sztrájk a közoktatásban, a kezdőnapot azonban nem jelölte meg. Mendrey László kiemelte: mintegy tíz nap múlva gördülő sztrájkot tartanak, ami azt jelenti, hogy országszerte különböző helyeken kezdik meg a munkabeszüntetést, amelyhez csatlakozhatnak újabb és újabb iskolák.
Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára pénteken egy sajtótájékoztatón azt mondta: sem a gyerekeknek, sem a pedagógusoknak, sem az országnak nem érdeke egy pedagógussztrájk. Kitért arra, hogy a törvény értelmében a sztrájk idejére nem jár bér az abban részt vevő pedagógusoknak, ezért ezt az iskolák vezetőinek és a tankerületi igazgatóknak nyilván kell tartaniuk.
Arra a kérdésre, hogy a kieső pedagógusokat hogyan pótolják, az államtitkár azt válaszolta: az iskolák vezetőinek és a tankerületi igazgatóknak kötelességük gondoskodniuk arról, hogy azoknak a gyerekeknek a jogai se sérüljenek, akik tanulni akarnak, "márpedig a gyerekek tanulni akarnak". Közölte, iskolán belül kell gondoskodni arról, hogy megszervezzék az oktatást. Hoffmann Rózsa megjegyezte: a szaktárca öt pedagógus-szakszervezettel tárgyalásban volt, illetve továbbra is tárgyalásban van.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
