A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a kormánnyal kötött megállapodás tételesen foglalkozik a Pedagógusok...
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a kormánnyal kötött megállapodás tételesen foglalkozik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének követeléseivel, és a szakszervezetek közreműködésével készült munkaanyag már a szaktárca asztalán van. Galló Istvánné, a PSZ elnöke pénteken az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a kormány betartja a megállapodásban foglalt ígéreteit, így ők nem vesznek részt a sztrájkban.
Az érdekvédő kifejtette: a kormány és az öt szakszervezet által aláírt megállapodás foglalkozik a munkaterhekkel, és rögzíti, hogy a foglalkoztatással kapcsolatos kérdésekről kormányrendeletet kell alkotni. Ebben kell szerepeltetni a heti 22-26 óra közötti munkaidővel összefüggő feltételeket, azt is, hogy 22 óra feletti tanítás mely esetekben rendelhető el.
Nyitott kapukat dönget a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete - fogalmazott a szakszervezeti vezető, hozzátéve: a minisztérium és a szakszervezetek szakértői dolgoznak a részleteken.
Galló Istvánné félrevezetésnek nevezte, hogy a köznevelési törvény rendelkezne arról, hogy 32 órát kell a pedagógusoknak az intézményben tartózkodniuk. Mint mondta, a törvény kötött munkaidőt tartalmaz, a kormány és a szakszervezetek közötti megállapodásban pedig pontosan megfogalmazták, hogy a 32 óra kötött munkaidő munkavégzéshez, feladathoz kötött és nem munkahelyhez. A törvény rendelkezéseiből nem következik, hogy a pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknak 32 órát feltétlenül az intézményben kell eltölteniük - idézte a megállapodást.
A foglalkoztatásról szóló rendelet fogja felsorolni, hogy a 32 órába lehet beszámítani a dolgozatok javítását, a tanórára való felkészülést és egyebeket. Galló Istvánné közlése szerint a köznevelési törvény módosításához a szakszervezet megküldte a kodifikációs javaslatait, és erről március 14-én lesz egyeztetés.
A PSZ elnöke a pedagógus-életpályamodellről azt mondta: a megállapodás azt tartalmazza, hogy a kormánynak az a célja, hogy szeptember 1-jével bevezessék. Ha ez mégsem történne így, akkor a régi elszámolás szerint minden plusz, tanórán felüli kötelező tevékenységért jár majd a túlóradíj. Ennek összege pedig nem lehet kevesebb, mint ahogy most számolják a túlórát.
Arról, hogy a PSZ bekapcsolódik-e a munkabeszüntetésbe, elmondta: az egyezmény szerint azokban a kérdésekben, amelyeket a megállapodás tartalmaz - ha párhuzamosan a kormány betartja vállalásait -, a PSZ nem vesz részt sztrájkban, és nem is szervez munkabeszüntetést.
Galló Istvánné kiemelte: a kormány bevonta a szakszervezetek a törvény-előkészítési munkálatokba a megfelelő ütemezés szerint, és a munka folyik. A kormány betartja a megállapodásban foglalt ígéreteit - mondta az érdekvédő.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke pénteken, budapesti sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a március 18-ai héten kezdődik a sztrájk a közoktatásban, a kezdőnapot azonban nem jelölte meg. Mendrey László kiemelte: mintegy tíz nap múlva gördülő sztrájkot tartanak, ami azt jelenti, hogy országszerte különböző helyeken kezdik meg a munkabeszüntetést, amelyhez csatlakozhatnak újabb és újabb iskolák.
Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára pénteken egy sajtótájékoztatón azt mondta: sem a gyerekeknek, sem a pedagógusoknak, sem az országnak nem érdeke egy pedagógussztrájk. Kitért arra, hogy a törvény értelmében a sztrájk idejére nem jár bér az abban részt vevő pedagógusoknak, ezért ezt az iskolák vezetőinek és a tankerületi igazgatóknak nyilván kell tartaniuk.
Arra a kérdésre, hogy a kieső pedagógusokat hogyan pótolják, az államtitkár azt válaszolta: az iskolák vezetőinek és a tankerületi igazgatóknak kötelességük gondoskodniuk arról, hogy azoknak a gyerekeknek a jogai se sérüljenek, akik tanulni akarnak, "márpedig a gyerekek tanulni akarnak". Közölte, iskolán belül kell gondoskodni arról, hogy megszervezzék az oktatást. Hoffmann Rózsa megjegyezte: a szaktárca öt pedagógus-szakszervezettel tárgyalásban volt, illetve továbbra is tárgyalásban van.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
