Már nem használhatja a hagyományos számolási módszereket az amerikai általános iskolások nagy része, az új technika pedig a szülőknek is feladja a leckét - írja az NBC.
Az összeadás, a kivonás, a szorzás és az osztás olyan bonyolult lett az amerikai szülők szerint, mint az integrálszámítás, a négyzetekkel és pontokkal való vizualizációnak pedig nem látják értelmét. A Common Core szabályrendszert már negyvennégy államban vezették be, a szülők azonban egyáltalán nem elégedettek vele - írja az NBC.
Az új módszer az 1990-es években kezdett elterjedni. A lényege az lenne, hogy a diákok megértsék, hogyan viszonyulnak a számok egymáshoz, és mi a helyi érték szerepe, mielőtt elsajátítják a feladatok automatikus megoldását (ha ez így semmit nem mond, nézzétek meg a következő matekpélda megoldását).
A kritikusok szerint azonban a Common Core nem fejleszti eléggé az alapvető számítási képességeket, így pedig a diákok nem fognak boldogulni a magasabb szintű matematikával.
Egy iowai szülő elmondta: a negyedikes gyereke házija dobozok, vonalak és pontok halmaza, mindenféle matematikai jel nélkül. "Ha húsz percig ülünk felette, és úgy sem sikerül megoldani a problémát, hogyan tudná egy 8-10 éves kitalálni a megoldást? Ez a diákot és a szülőt is frusztrálja" - tette hozzá. Egy másik szülő arról beszélt, hogy a leckeírás a legutóbb is sírással végződött. Három zseniális matekteszt: milyen gyorsan számoltok?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
