Mikor tartják a középiskolák a központi felvételi vizsgát? Meddig lehet jelentkezni az írásbelire?
A központi írásbeli vizsgákat az egész országban ugyanabban az időpontban – 2019. január 19-én 10 órától – szervezik meg. Ugyanez az időpont vonatkozik a négy- vagy ötosztályos középiskolákba, hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumokba, illetve az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkezőkre is.
A pótló írásbelit 2019. január 24-én, 14 órától tartják majd, de ezen a vizsgán csak azok a diákok vehetnek részt, akik az előző írásbelire alapos ok miatt nem tudtak elmenni. Vizsgaismétlésre nincs mód, minden tanuló csak egyszer tehet azonos típusú központi írásbeli vizsgát – hívja fel a figyelmet az Oktatási Hivatal.
Meddig lehet jelentkezni a központi felvételi vizsgára?
A diákok 2018. december 7-ig jelentkezhetnek az írásbeli felvételi vizsgára az oktatas.hu oldalról letölthető „tanulói jelentkezési lap” benyújtásával – fontos, hogy ennek az űrlapnak a kitöltésével még csak azt jelzik a tanulók, hogy részt szeretnének venni az írásbeli vizsgán, a konkrét középiskolai jelentkezés egy másik űrlap kitöltésével történik majd.
Az írásbeli vizsga jelentkezési lapját abba a középiskolába kell benyújtani, ahol a diák meg szeretné írni a központi írásbeli vizsgát. Akármelyik vizsgaszervező középiskolát lehet választani – akár olyat is, ahová a későbbiekben nem jelentkezik majd a diák.
Felvételizők, figyelem! Itt van minden infó, amit a 2019-es középiskolai felvételiről tudni kell
Pontosan hogy is zajlik a középiskolai központi felvételi? Hogyan kell jelentkezni, kik írhatnak pótvizsgát, és mikor érkezik a hivatalos eredmény? Minden, amit a 2019-es központi felvételiről tudni kell. Tanulmányi területek? Mik is ezek? Az intézmények a felvételi eljárásukat tanulmányi területek szerint bonyolítják le.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
