Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, oktatási kabinetjének vezetője, valamint a parlament oktatási bizottságának elnöke...
Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, oktatási kabinetjének vezetője, valamint a parlament oktatási bizottságának elnöke nemmel szavazott a saját kormánya által áterőltetett köznevelési törvényre. Pósán László, a bizottság alelnöke nem vett részt a szavazáson. Hogy miért mondott nemet Pokorni a közoktatási törvényre, arról itt olvashattok.
Még azt sem mondhatjuk (mondhatják) , hogy egyedi esetről van szó. A szakképzésről szóló törvény szavazásánál már Pokornival együtt 10 fideszes képviselő nyomta a nem gombot. Az egyébként szigorú pártfegyelemre épülő parlamentben ez igen erős gesztusnak számít - olvasható a Népiskola blogon.
Akkor is tiszteletre méltó következetesség Pokorni részéről a nem, ha nagyon nehezen tudta volna arcvesztés nélkül támogatni a törvényeket. Az előkészítés és a parlamenti vita során szakmai érvek sorával bizonyította, hogy az új jogszabályok átgondolatlanok és károsak. Dönteni kellett: vállalja szakmai hitelének elvesztését, vagy inkább kockáztatja azt, hogy saját párttársai tartják árulónak. A kisebb morális kockázatot választotta, tisztelet érte. Ha jól értjük, elsősorban az iskolaállamosítás feküdte meg a gyomrát. A teljes bejegyzést a Népiskola blogon olvashatjátok el.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
