Nem érted, hogy mi miért történik az oktatási politikában? Nem vagy egyedül.
Nem érted, hogy mi miért történik az oktatási politikában? Nem vagy egyedül. Mi az értelme az oktatási rendszer minden áron való radikális átalakításának? Miért nem számítanak a szakma érvei? Miért mossák le a kormányoldal szakpolitikusait a legtöbb kérdésben? - írja a Népiskola bloggere.
A rejtély megoldásához most kaptunk két kulcsot. Az egyik a Fidesz frakcióülésről kiszivárgó hír, amely szerint Orbán úgy hárította az szakmai ügyekben akadékoskodó Pokorni érveit: „Zoli, mondhatod a számokat, de én máshogy látom az életet”. Természetesen ehhez aztán megkapta a frakció nagy többségének támogatását is.
Hja, az élet nagy tanítómester. Dumálhat itt mindenféle világszervezet és hazai szakember arról, hogy az oktatás kiterjesztése, az alapképességek megerősítése, a méltányos közoktatás, a rugalmas, használható tudás és képességek megszerzése megtérülő beruházás. Szólhat adatok, pénzügyi és szakmai érvek egész sora az iskolák államosítása ellen, ha egyszer a nagy ember másként látja a világot - a teljes posztot a Népiskola blogon olvashatjátok el.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
