Mennyire általános az általános iskola?

A napokban jelentek meg a 2011-es TIMSS és PIRLS mérések jelentései.

  • Eduline
Stiller Ákos

A napokban jelentek meg a 2011-es TIMSS és PIRLS mérések jelentései. Mint minden nagyobb nemzetközi tanulói teljesítménymérés, ezek a jelentések is igazi kincsesbányák azok számára, akik a magyar közoktatás teljesítményét nemzetközi összehasonlítás segítségével szeretnék megítélni - olvasható az Oktpolcafén. 

A most megjelent adatok kihagyhatatlan lehetőséget biztosítanak arra, hogy egy oktatáspolitikai szempontból rettenetesen fontos kérdésre keressünk választ: mennyire képesek a magyar általános iskolák egyenletes eredményességgel, nem kiugróan nagy teljesítménykülönbségeket produkáló módon működni? Az általános iskoláink neve azt sugallja, hogy azok „komprehenzív” iskolák, melyek együtt nevelik a különböző képességű, adottságú és hátterű gyermekeket, ezért nagyjából azonos szintű tanulási eredményekhez juttatják őket. Jól tudjuk természetesen, hogy ez nem így van, az általános iskolás tanulók teljesítményében kimutatható egyenlőtlenségek nemzetközi összehasonlításban viszont elég pontosan megmutatják, hogy mennyire nincs így. A teljes posztot az Oktpolcafén olvashatjátok el.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.