A napokban jelentek meg a 2011-es TIMSS és PIRLS mérések jelentései.
A napokban jelentek meg a 2011-es TIMSS és PIRLS mérések jelentései. Mint minden nagyobb nemzetközi tanulói teljesítménymérés, ezek a jelentések is igazi kincsesbányák azok számára, akik a magyar közoktatás teljesítményét nemzetközi összehasonlítás segítségével szeretnék megítélni - olvasható az Oktpolcafén.
A most megjelent adatok kihagyhatatlan lehetőséget biztosítanak arra, hogy egy oktatáspolitikai szempontból rettenetesen fontos kérdésre keressünk választ: mennyire képesek a magyar általános iskolák egyenletes eredményességgel, nem kiugróan nagy teljesítménykülönbségeket produkáló módon működni? Az általános iskoláink neve azt sugallja, hogy azok „komprehenzív” iskolák, melyek együtt nevelik a különböző képességű, adottságú és hátterű gyermekeket, ezért nagyjából azonos szintű tanulási eredményekhez juttatják őket. Jól tudjuk természetesen, hogy ez nem így van, az általános iskolás tanulók teljesítményében kimutatható egyenlőtlenségek nemzetközi összehasonlításban viszont elég pontosan megmutatják, hogy mennyire nincs így. A teljes posztot az Oktpolcafén olvashatjátok el.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
