A hátrányos helyzetű fiatalok Útravaló ösztöndíjrendszeréhez tartozó alprogramokban összesen mintegy 14 ezer tanuló...
A hátrányos helyzetű fiatalok Útravaló ösztöndíjrendszeréhez tartozó alprogramokban összesen mintegy 14 ezer tanuló jut támogatáshoz az elnyerhető támogatási összeg jelentős emelkedésével - mondta a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár keddi sajtótájékoztatóján a Komárom-Esztergom megyei Ácson.
Kovács Zoltán ismertetése szerint a két év alatt megújult rendszerben a tanulmányi eredménytől vált függővé az ösztöndíj nagysága, amely az idén akár havi 14 ezer forintot is jelenthet. A támogatottak 53 százaléka roma származású.
Az államtitkár hozzátette, hogy az ösztöndíjrendszer mellett az esélyegyenlőségi, a továbbtanulást segítő, a Tanoda és a második esély típusú, valamint a hazai és nemzetközi testvériskolai programok összesen több mint 16 ezer gyermekhez jutnak el.
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélykülönbségének kiegyenlítését célzó Integrációs Pedagógiai Rendszer az utóbbi évek tapasztalatai alapján javulást hozott a mintegy 2000 köznevelési intézmény tanulói és óvodásai körében - magyarázta.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
