Pakisztánban 22,6 millió gyerek nem jár iskolába, ami az 5-16 éves korosztály 44 százaléka - derült ki csütörtökön a helyi oktatási minisztérium legfrissebb statisztikáiból.
Az előző évekhez képest a számok kissé javultak.
A 200 millió pakisztáni több mint 60 százaléka fiatalabb 15 évesnél. Az iskolába járóknak is mindössze harmada jut el a tizedik osztályig - tette hozzá a jelentés.
Ráadásul az állami üzemeltetésű általános iskolák 21 százaléka egyetlen tanárral működik. A fenti oktatási intézmények 14 százalékában csak egy osztályterem van, 40 százalékában nincs áram, 28 százalékában pedig nincs mosdó.
A dél-pakisztáni Beludzsisztánban a legrosszabb a helyzet. A szegény és forrongó tartományban a gyerekek 70 százaléka nem jár iskolába - írta a jelentés. Ugyancsak kritikus a helyzet a dél-ázsiai ország nyugati részén található, félautonóm törzsi területeken, ahol a gyerekek 58 százaléka nem kap oktatást.
A pakisztáni kormány nemrég átfogó reformprogramot fogadott el ezeknek a területeknek a felzárkóztatására.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
