Pakisztánban 22,6 millió gyerek nem jár iskolába, ami az 5-16 éves korosztály 44 százaléka - derült ki csütörtökön a helyi oktatási minisztérium legfrissebb statisztikáiból.
Az előző évekhez képest a számok kissé javultak.
A 200 millió pakisztáni több mint 60 százaléka fiatalabb 15 évesnél. Az iskolába járóknak is mindössze harmada jut el a tizedik osztályig - tette hozzá a jelentés.
Ráadásul az állami üzemeltetésű általános iskolák 21 százaléka egyetlen tanárral működik. A fenti oktatási intézmények 14 százalékában csak egy osztályterem van, 40 százalékában nincs áram, 28 százalékában pedig nincs mosdó.
A dél-pakisztáni Beludzsisztánban a legrosszabb a helyzet. A szegény és forrongó tartományban a gyerekek 70 százaléka nem jár iskolába - írta a jelentés. Ugyancsak kritikus a helyzet a dél-ázsiai ország nyugati részén található, félautonóm törzsi területeken, ahol a gyerekek 58 százaléka nem kap oktatást.
A pakisztáni kormány nemrég átfogó reformprogramot fogadott el ezeknek a területeknek a felzárkóztatására.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
