Soltész Miklós szerint fontos és jó eredményeket hozó kormányzati döntés volt a családi pótlék iskolalátogatáshoz...
Soltész Miklós szerint fontos és jó eredményeket hozó kormányzati döntés volt a családi pótlék iskolalátogatáshoz kötése 2010-ben, hiszen az eltelt években jelentősen csökkent az igazolatlan hiányzások száma az oktatási intézményekben. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára ezt csütörtökön Nyíregyházán, sajtótájékoztatón mondta.
Soltész Miklós közölte: a legutóbbi három tanévben 22, 15, illetve 30 százalékkal csökkent az iskolai igazolatlan hiányzások száma az előző esztendők mutatóihoz képest. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az intézkedés különösen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szempontjából fontos, hiszen felzárkózásuk alapja az iskolai tanulás.
Emlékeztetett arra, hogy a Fidesz-KDNP-kormány 2010-ben az első intézkedései között hozta meg a családi pótlék fizetésének iskolalátogatáshoz kötését, melyet lépcsőzetesen vezettek be.
Az első évben felfüggesztették az 50 órától igazolatlanul többet hiányzó gyermekek utáni családi pótlék kifizetését, de természetben megkapták a juttatást az érintett családok. A második évben a 16. életévüket betöltöttek esetében viszont teljesen megszüntették a pótlékot, ha 50 órától nagyobb volt a hiányzás, míg a harmadik évtől kezdődően már életévtől függetlenül minden gyermekre vonatkozik az előírás.
Az államtitkár szerint az intézkedést bírálóknak nem volt igazuk akkor, amikor szegénységellenességet emlegettek. A döntés éppen a nehéz sorsú családokat és a gyermekeket szolgálta: olyan kötelezettséget állított fel számukra, ami a hátrányaikat leküzdő tanulás fontosságát erősítette és erősíti - mutatott rá.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
