Befejeződött a középfokú intézmények általános felvételi eljárása: a nyolcadikos tanulók közel 97 százaléka került be valamilyen középiskolába - közölte az Oktatási Hivatal (OH) csütörtökön az MTI-vel. A hivatal tájékoztatása szerint péntekig minden középfokú intézmény értesíti a hozzá jelentkező tanulókat a felvételi döntéséről, azaz jelentkezésük elfogadásáról vagy elutasításáról.
Az idei felvételiken 81 693 nyolcadik, 6 565 hatodik és 5 080 negyedik évfolyamos tanuló vett részt. Ez utóbbi két csoport a hat-, illetve a nyolc évfolyamos gimnáziumokba felvételizőket jelenti.
Az általános felvételi eljárásban a nyolcadikos tanulók 96,8 százaléka (79 381 fő) felvételt nyert valamely középfokú oktatási intézménybe. A felvettek 77,1 százaléka (61 174) az általuk megjelölt legelső helyre, 95, százalékuk pedig (75 375) az első három helyen megjelölt terület egyikébe jutott be. Az általános felvételi eljárás keretében fel nem vett 8. évfolyamos tanulók száma 2 582, a jelentkezést benyújtó tanulók 3,2 százaléka.
A 6 évfolyamos gimnáziumi tanulmányi területre felvételt nyert tanulók száma 4 430, ebből 3 875 diákot (87,5 százalék) az általa megjelölt első helyre vettek fel. A 8 évfolyamos gimnáziumi tanulmányi területre felvételt nyert tanulók száma 2 945 fő, ebből 2 739 tanuló (93 százalék) az általa megjelölt első helyre került be.
Az Oktatási Hivatal közleményében kitért arra: a felvételi eljárásrend a 1999/2000-es tanév óta kisebb-nagyobb korrekciókkal, ám változatlan alapelvekkel működik. Sikerességét a hivatal szerint mutatja, hogy bevezetése óta minden tanévben az iskolát váltó 8. osztályos tanulók szinte mindegyike már a felvételi első szakaszában, az általános felvételi eljárás időszakában bejut valamelyik általa megjelölt tanulmányi területre, középfokú iskolába, döntő többségük pedig az általuk leginkább óhajtott területek valamelyikébe.
| Tudsz annyit, mint egy 14 éves általános iskolás? |
A négyosztályos középiskolák feladatsorai és a megoldókulcs |
Az általános felvételi eljárás részletes információit az adatok feldolgozása után, várhatóan június elejétől az érdeklődők megtekinthetik majd az Oktatási Hivatal honlapján. Azok számára, akik most nem jutottak be középfokú iskolába, május 5. után kezdődik a rendkívüli felvételi eljárás időszaka. Ekkor a továbbtanulás intézése már egyénileg, közvetlenül a középfokú iskolákban való jelentkezéssel, egyeztetéssel történik.
Az elektronikus felvételi rendszer segítségével azoknak a középfokú iskoláknak az adatait, ahol a felvettek alacsony száma miatt rendkívüli felvételi eljárást kell kiírni, az Oktatási Hivatal tájékoztatásul közzéteszi a www.oktatas.hu honlapon a Köznevelés/Középfokú felvételi eljárás/Aktuális beiskolázási időszak (2013/2014. tanév) menüpontban. Az általános felvételi eljárás keretében középfokú iskolába fel nem vett 8. évfolyamos tanulók számára létszámuk többszörösének megfelelő üres hely maradt a középfokú intézményekben. A tanköteles korú tanulóknak az esetlegesen eddig sikertelen felvételijük ellenére is kötelező az iskolaválasztás - hívták fel a figyelmet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
