Nem zárják el az állami támogatástól az alternatív iskolákat, és a Waldorf ovik is megmenekültek.
Úgy tűnik, békén hagyja a kormány az alternatív iskolákat – írja az Index.
A portál szerint ugyanis a törvényalkotási bizottság összegző módosítójából kiderül, teljesen kivették a költségvetési törvényből azt a mondatot, ami a félreértéseket szülte.
A szövegrész elég félreérthető volt, így többen azt olvasták ki belőle, hogy akik eltérnek a kerettantervtől, nem kaphatnak támogatást. Az alternatív tantervek egyfajta többletszolgáltatást jelentettek volna.
Hogy miért lett volna problémás a szabályozás, arról itt írtunk bővebben.
A szövegrészt az Emberi Erőforrások Minisztériuma is kritizálta, szerintük ugyanis az alternatív kerettanterv nem többletszolgáltatás, hanem a hagyományossal egyenrangú, mivel az így tanuló diákoknak is ugyanazt kell teljesíteniük, mint az állami iskolákban tanulóknak (kompetenciamérés, érettségi).
Az óvodák is fellélegezhetnek
Sok alternatív óvodai igazgatóra hozta a frászt az a mondat is, mely gyakorlatilag nyolcórás nyitva tartást írt volna elő a központi költségvetési támogatáshoz. Ez most hat órára módosul.
Az Index szerint a Waldorf óvodák, amennyiben hat órát vannak nyitva egy nap, arányos támogatást kapnak, tehát nem annyit, mint a nyolc órán át nyitva tartó intézmények, de teljesen nem esnek el az állami pénzektől.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
