Megkötöztek egy fiút az óvodában, mert rossz volt

Megkötöztek egy három és fél éves gyereket egy Bács-Kiskun megyei óvodában, mert rossz volt. A szülők szerint másfél órán keresztül kellett így ülnie és ennie a fiúnak.

  • Eduline
Képünk csak illusztráció
Túry Gergely

Másfél órán keresztül kellett megkötözve ülnie és ennie egy három és fél éves fiúnak egy Bács-Kiskun megyei óvodában a szülők szerint. Egy hétéves diákot bilincselt meg a rendőr - a kulcsot meg elhagyta

A vezető óvónő szerint azonban csak két percre kötözte meg a gyereket egy vékony fonállal, mert az bántotta a többieket.

A Blikknek az óvónő elmondta, megbánta, amit tett. A szülők feljelentették kiskorú veszélyeztetése miatt, és állítják a gyereknek azóta viselkedési gondjai vannak, indokolatlan dühkitörések jönnek rá. Az óvónő ugyanakkor jelezte, már egy évvel ezelőtt is volt a fiúval viselkedési probléma, amit a fejlődési naplóban rögzítettek is. Durva felvétel: verekedni kezdett egy tanárnő a hetedikes diákjával

A rendőrség ejtette az ügyet, a szülők azonban nem hagyják annyiban, szerintük a rendőrség „koronatanúkat” nem hallgatott meg. Amerikában rendőrt is hívtak egy diákra, aki zavarta az órát. A brutális intézkedést itt láthatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.