Az Országgyűlés kedden több ponton kiterjesztette a kormány és az oktatásért felelős miniszter rendeletalkotási jogkörét a köznevelést érintő kérdésekben. A képviselők emellett létrehozták a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalmát, továbbá kimondták, hogy szülői kérésre nem lehet évfolyamismétlést engedélyezni az első osztálynál magasabb évfolyamokon.
A képviselők 122 igen szavazattal, 63 nem ellenében döntöttek a köznevelésről szóló jogszabály változtatásáról Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere javaslatára.
Ennek alapján a kormány felhatalmazást kapott, hogy részletesen meghatározza, mely tanulókat veszélyeztet lemorzsolódás, és az érdekükben milyen jelző- és támogatórendszerre van szükség. A kabinet emellett a vallási és nemzetiségi iskoláknál rendeletben határozhatja meg az esélyegyenlőség előmozdításának sajátos feltételeit. A parlament az antiszegregációs kerekasztal javaslatára ezen pont alkalmazásánál külön kimondta, hogy a kabinetnek tekintettel kell lennie a jogellenes elkülönítés tilalmára.
A törvény módosított szövege alapján lemorzsolódással veszélyeztetett tanulónak számít, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása szükséges.
Az oktatásért felelős miniszter - aki jelenleg Balog Zoltán - lehetőséget kapott, hogy rendeletben állapítsa meg az óvodai felvétel eljárási rendjét, valamint az azzal kapcsolatos feladatokat, továbbá döntsön a tanulókat megillető juttatásokról, kedvezményekről.
A miniszter szintén rendeletben állapíthatja meg a Nemzeti Pedagógus Kar tagságának körét, országos és területi szervezeti felépítését, működését, feladatait és jogait. A tárcavezető emellett rendeletet alkothat a nem állami költségvetési szerv vagy nem települési önkormányzat által alapított, illetve fenntartott köznevelési intézmény működési engedélyének részletes szabályairól is.
A fentieken kívül a Ház felhatalmazta a kormányt, hogy köznevelési szerződés tartalmát, érvényességi idejét és a megkötésére vonatkozó eljárásrendet is rendeletben állapítsa meg. Balog Zoltán szerint azért szükséges eltörölni azt a lehetőséget, amellyel az eredményesen elvégzett - elsőnél magasabb - évfolyamok szülői kérésre megismételhetők, mert azzal nem sokan éltek, akik mégis, azok esetenként nem a magasabb tudásszint elérésére, hanem visszaélésre használták gyermekük előrehaladásának fékezését.
A változtatásokkal rögzítették, hogy az 50 óra közösségi szolgálat elvégzését a középiskola befejezését közvetlenül követő vizsgaidőszakban megkezdett érettségi megkezdéséig kell igazolni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
